Nyugdíj előtakarékosságon gondolkozol? Ezt az 5 szempontot vedd figyelembe! – 1. rész

Olvasási idő: 7 perc

Az elöregedő társadalmak sajátja, hogy a felosztó-kirovó nyugdíjrendszerben a várható nyugdíjak reálértéke nem fenntartható, és mivel egyelőre a robotok még nem tudják elérni az alkalmazásuk miatt előre jelzett nyugdíjemelést, érdemes mielőbb elgondolkozni azon, milyen alternatívái vannak az állami öregségi nyugdíjnak. Devizába fektessünk vagy nyugdíjpénztárt nyissunk? Inkább nyugdíjbiztosítást kössünk vagy ingatlant vásároljunk? A döntés nem egyszerű, ezért összeszedtük a lehetséges nyugdíj előtakarékossági formák előnyeit és hátrányait. Itt a nagy nyugdíjkörkép – első rész.

Nyugdíj előtakarékosság: Korosodj okosan

Habár „hol van az még!” felkiáltással sokan inkább lesöprik az asztalról a jövőről való felelős gondolkodást, érdemes ezen a területen is minél korábban elkezdeni a pénzügyi tervezést. Főként azért fontos ez, mivel a nyugdíj-előtakarékosság választott formája hosszú évtizedeket ölelhet fel, és nem biztos, hogy az a legjobb megoldás, ha a kispárna huzatába varrt, összecsavart bankjegyek jelentik az öregségi vésztartalékot.

A nyugdíjcélú megtakarítások palettája viszont szinte végtelen – így érdemes azt mindenkinek saját élethelyzetéhez és igényeihez szabni. Ebben természetesen egy hozzám hasonló szakértő is segíthet. Az alábbiakban viszont a legfontosabb szempontok alapján – befektetési időtáv, állami támogatás, gondozási igény/szakértelem szükségessége, várható hozam és felmerülő költségek – összeszedtem, hogy milyen előnyökkel, illetve hátulütőkkel járhat a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ), a nyugdíjbiztosítás, az önkéntes nyugdíjpénztár, az ingatlanvásárlás vagy az állam által régóta tervbe vett, nyugdíjcélú államkötvény, ha valaki nyugdíj-előtakarékosságra adná a fejét. Nézzük a részleteket!*

*TIPP: aki jobban szeret táblázatokat bogarászni, annak minden szempont végén egy táblázatban szedtük össze a legfontosabbakat.

1) Befektetési időtáv

A nyugdíj-előtakarékosságot övező, egyik leggyakoribb kérdés, hogy mikor lehet majd hozzáférni az évekig lelkesen gyűjtött összeghez vagy szükség esetén legalább – akár járadékjelleggel – egy részéhez.

Ingatlan esetén ez a kérdés nem merül fel, ha viszont az önkéntes nyugdíjpénztárat választjuk, akkor lehet kivenni a felhalmozott vagyont, amikor a pénztári tag ténylegesen nyugdíjba megy – ez a nyugdíjkorhatár folyamatos emelkedésével pedig a jövőben jelentősen kitolódhat. A nyugdíjbiztosítás és a NYESZ esetén a szerződés megkötésekor aktuális nyugdíjkorhatárt határozzák meg a lejárat időpontjaként, amely nem változhat az idő múlásával. A nyugdíjcélú állampapírral pedig úgy érdemes tervezni, hogy a klasszikusan 5 éves időtávra ideális kamatozású MÁP+ vagy Prémium államkötvény helyett itt valószínűleg a nyugdíjkorhatár lesz meghatározva. Itt a legfőbb kérdés, amelyet a befektetőnek mindig érdemes magától megkérdeznie, az az, hogy mennyire bízik a magyar államban.

Nézzük le lehet-e hívni a befizetett összeg egy részét korábban? A nyugdíjpénztári előtakarékossági formánál a lejáratot követően járadékszerűen hozzá lehet jutni a befizetett pénzhez. Ha nyugdíjbiztosítást kötünk, akkor tíz év elteltével a legtöbb esetben kérhetjük a teljes összeg kifizetését és járadék jelleggel a folyamatos kiutalást is, tíz évnél kevesebb időtáv esetén azonban csak járadékot lehet kérni. Ekkor a minimális kamat vagy a kamat elmaradása merülhet fel hátrányként. A NYESZ esetén viszont mindig csak egyösszegű kifizetés lehetséges.

2) A nyugdíj előtakarékosság felmerülő költségei

Természetesen a nyugdíj-előtakarékosság is költségekkel jár, nem mindegy azonban, mennyit költünk jövőbeli jólétünkre. Rövid távon például az ingatlanvásárlás egy egyszeri, drágább befektetésnek számít, mint az önkéntes nyugdíjpénztári tagság, hosszabb távon azonban az esetleges hitelköltségek, az értékbecslő díja, az állagmegőrző költségek (karbantartás, rezsi), valamint az ingatlanbiztosítás mind felmerülhet. Emiatt részletesen érdemes kiszámolni, hogy az egyes megtakarítástípusoknál mire számíthatunk.

Habár a NYESZ, a nyugdíjpénztári és a nyugdíjbiztosítási konstrukciók költségeit nehéz összehasonlítani, a NYESZ esetén kezdeti költséggel nem, viszont a későbbiekben számlavezetési és letéti díjjal érdemes számolni. A nyugdíjbiztosításoknál a kalkulációkor érdemes megtekinteni a TKM mutatót, bár ez csalóka lehet, mivel ez a biztosítási forma az életbiztosítást is magába foglalja, így a TKM mutató nem csak a befektetés költségeit mutatja. Az önkéntes nyugdíjpénztár esetén szintén figyelembe kell venni a számlavezetési díjat, és a vagyonarányos költséget, amely a befektetett eszközalap százalékában meghatározott, általában éves díj.

Természetesen a folyamatos fizetési kötelezettségre is tekinthetünk egyfajta költségként, a nyugdíjbiztosítás esetén ez tényleges elköteleződést jelent, azonban az önkéntes nyugdíjpénztárnál ez sokkal lazább, a NYESZ esetén pedig egyáltalán nincs állandó fizetési kötelezettség. Ezt a három megtakarítási formát ezeken a költségeken felül még a kamatadó sújthatja. Míg a nyugdíjbiztosítás 10 év után válik kamatadó-mentessé, addig a NYESZ már 5 év után elengedi ezt az adóformát, a nyugdíjpénztár viszont alapból kamatadómentes.

A nyugdíjbiztosításnál azt érdemes még észben tartani, hogy az első öt évben számos költséget vonnak el a befektető portfóliójából, amely elsőre ijesztő lehet, azonban az összeg egy részét a későbbiekben visszakompenzálják.

Cikkünk következő részében a befektetési időtávhoz és a felmerülő költségekhez hasonlóan részletesen megvizsgáljuk a várható hozamokat, az állami támogatás mértékét és a befektetésekhez szükséges szakértelmet és gondozási igényt. Habár ezek a paraméterek mindenkinél másak és másak, általános tanácsként annyit mondhatunk, hogy a személyiségünkhöz illő kockázati profilú befektetéseket érdemes megfontolni és alapvetően diverzifikált portfólióba érdemes fektetni.