A CSOK Plusz hitel esetében mindenképp kell vállalnia is gyermeket az igénybe vevő házaspárnak.  A gyermekáldás egy misztérium, így a hitelfelvevők is igénylik, hogy legalább egyszer beszéljük át, hogy mi történne, ha mégsem teljesülne a gyerekvállalás. Azt tapasztaltam a banki oktatásokon is, hogy nincs igazán fókuszban a büntetés összege, így belevetettem magam a rendelet mélységeibe és készítettem egy edukatív és egyéni felhasználókat célzó kalkulátort, melyet a karmalink.hu-val együtt webes felületre is lefejlesztettünk.

 

A CSOK Plusz rendeletben nevesített büntetési esetek, és a legfőbb méltányolható körülmények


A büntetésszámítás elve

Alapvetően a CSOK Plusz büntetése kapcsán valahogy az hangsúlyos, hogy a büntetés éves mértéke a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt értéke. Ezt szerintem az emberek többsége a felvett hitelösszegre vetítve vetíti: például 30 millió forintra 13,25%-kal (8,25%+5%) 8 évre, 30 millió*0,1325*8 = 31,8 millió. Szerencsére ennél jobb a helyzet, csak nagyon bonyolult. A büntetés alapja nem a felvett hitel és az aktuális tőketartozás, hanem a jogosulatlanul igénybe vett kamattámogatás. És ezt az összeget kell a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt értékén visszafizetni. Készítettem egy ábrát a számítások elvéről, talán így könnyebben megérthető.

A büntetésszámításnál még fontos, hogy leginkább arra érzékeny, hogy mennyi gyermek teljesül. Ezt követően az első két évben évente, majd 5 évente aktualizálódó 5 éves állampapírkamat mértékére. Végül a minden félév első munkanapján érvényes jegybanki alapkamatra. Emellett a potenciális büntetés a betörlesztést követő időszakra tovább csökkenthető például önkéntes saját előtörlesztéssel vagy például a nagycsaládosok tartozáscsökkentő támogatása (például, ha valaki egy meglévő és egy vállalt gyermekre veszi fel).

 

A büntetés összege

30 millió forint felvétele 8,25%-os végig változatlan alapkamat, 5,83%-os 5 éves állampapírkamat mellett:

 

Tehát a korábban írt példa szerint, ha valaki 30 milliót vesz fel, 25 évre, nincs még gyereke és két gyermeket vállal, de ezek nem teljesülnek, akkor a 96. hónapban közel 15 millió forintot kell kifizetnie. De ha legalább egy gyermek teljesül, ez 7,46 millió forintra csökken.

A táblázat az egyrolakettore.hu oldalon ingyenesen elérhető kalkulátorból származik, állíthatóak a gyermekszületések, az egyéb piaci feltételezések, szüneteltetés és önkéntes előtörlesztés is, mindenkinek saját élethelyzete alapján.

 

A piaci hitel lehet jobb megoldás?

A kalkulátor azt is kiszámolja, hogy a gyermekvállalási határidőig összesen mennyi a büntetésen felül befizetett törlesztőrészletet és mennyi a fennálló tőketartozás.

A cikkben említett 30 milliós példa szerint, a 30 millióra nulla gyermek teljesülése esetén 51,45 millió forintot kell fizetni, amennyiben a 8. évben lezárásra kerül és közel 44 milliót, ha egy gyermek teljesül. Ehhez képest egy 25 éves 6%-os kamatozású 30 millió forintos piaci hitelre 43,2 milliót kellene fizetni, ha a 8. év végén lezárjuk. Ezek a számítások nem tartalmazzák a bankok kezdeti és végtörlesztési költségeit sem a CSOK Plusz sem a piaci hitel esetében. A CSOK Plusz esetében az illetékmentesség is sok esetben jelentős tényező. Az illetéket vissza kell fizetni (ugyan büntetőkamat nélkül), ha 10 éven belül bármilyen okból büntetéssel növelten kell visszafizetni az igénybe vett kamattámogatást.

Egyértelműen megállapítható, hogy nem érdemes felvenni a CSOK Plusz hitelt, ha egy vállalt gyermek se teljesül. Leginkább annyi gyermekre éri meg felvenni, amennyi valóban megszületik, hogy az illetéket ne kelljen visszafizetni. A végleges otthonra érdemes felvenni, mert lakáscsere esetén csak végtörleszteni lehet és újra nem igényelhető. Azonban az is igaz, hogy amennyiben nem teljesülnek a gyermekek akkor se nevezhető „uzsorakamatnak” a kifizetendő büntetés. Amit javasolni szoktam, hogyha valaki bizonytalan még a gyermek születésében, de felveszi a CSOK Plusz hitelt, hogy a gyermek születéséig a normál piaci és a kedvezményes törlesztőrészlet közötti különbséget tegye félre, így duplán jól jár, ha bővül a család, lesz egy kis tartalék, ha pedig mégsem sikerül, akkor a büntetésnek legalább egy része már rendelkezésre fog állni.

Legtöbben, akik lakásvásárlás előtt állnak, azt kérdezik tőlem, hogy megéri-e már „beszállni az ingatlanpiacba” vagy még érdemes várni? Néha könnyebb helyesen értékelni a helyzetet, ha fókuszt váltunk. Ezért hoztam most nektek egy ingatlanpiaci életciklus modellt. Az idő folyamán az expanziós időszakból – ahol sok vevő van a piacon, olcsó a finanszírozás – a növekvő értékesítési idő, növekvő kiadatlan lakások és egyéb faktorokon keresztül eljutunk a recessziós időszakba. Majd következik a stabilizáció, ahol kezdenek emelkedni az árak, a bérleti díjak, csökken az érékesítési idő, csökkennek a hitelkamatok. Nézzétek végig az általam hozott statisztikákat, a leírt tényezőkre és döntsétek el magatok, hogy már kifelé kukucskálunk a recesszióból, vagy még érdemes várni.

Az ingatlanpiaci életciklusmodellt a lent ábra szemlélteti. A kiemelt faktorokon túl a bizalom is kiemelten fontos. Volt olyan időszak, a lakáshitelpiacon például a 2008-as válság után, amikor a bizalomhiány miatt nem indult be a lakáspiac. A bizalomhiány időszakában, hiába lenne fizetőképes kereslet, megfelelő kínálat, mégsem zajlik elég adásvétel. Majd, amikor a bizalom helyreáll, akkor kezdenek el kilőni az ingatlanárak, mint amit láttunk 2014-től.

Nézzük is egy bizalmi indexet az MNB Lakáspiaci jelentésének ábrája alapján. 2022 végén volt a bizalmi index mélypontja. Azóta javulás látható, bár még messze vagyunk a 2020-ig tartó időszak bizalmi szintjétől. Nagyon érdekes lenne megnézni a friss adatokat, az ábra legfrissebb adata 2023 év közepi érték. 

A kiadott építési engedélyek számának trendje jól mutatja, hogy a korábbi időszakhoz képest mennyire mernek tervezni az emberek és a fejlesztők. A mostani környezetben várhatóan megéri-e fejlesztésbe kezdeni. Ezek alapján még recessziós hangulat van, bár a tervezési engedélyezési átfutási idők miatt ez egy késleltetéssel változó index.

A legtöbben azt figyelik, hogy mennyi értékesítés zajlott az adott évben. Ennek becsléséhez a KSH és a  Duna House statisztikáját használom. A 2023-as éves tranzakciós szám a 2008 utáni időszakot idézi. Így egyértelműen recessziós volt a 2023-as év.

Az értékesítési idő is lesújtó, a panelek értékesítési ideje megduplázódott, 2022 decemberéhez képest 2023-ban (itt egyedi hatás is lehetett, hogy eleve alacsony volt a bázis a paneleknél, hiszen őket speciálisan kedvezően érintette korábban a rezsiár szabályozás). Azonban a tégla épületeket is jellemzően 4-5 hónap alatt lehetett 2023 végén értékesíteni a korábbi 3-4 hónaphoz képest.

Az előző két statisztika lényegesen lassabban változik – így egy késleltetett indikátor – mint az, hogy milyen az ingatlanirodákban megjelenő érdeklődés. Ha a vevői keresletindexet nézzük, akkor az látszik, hogy már 2023 szeptemberétől többen érdeklődnek lakásvásárlási szándékkal, mint 2022-ben. Ami már egy stabilizáció felé mutató tényező.

A mennyiség után az árakat is javaslom megnézni, az látszódik a Duna House statisztikáin, hogy az hirdetésben szereplő nominális ingatlanárak a 2022-es, 2023-as időszakban se csökkentek jelentősen a 2008-as bázis 275%-a volt a csúcs, mely 269%-ra csökkent. Az érdemi ingatlan leértékelődés az inflációs hatáson keresztül ment végbe. Szerintem mindenki érzékeli a pénzromlást, ha belegondol, hogy mennyit költött két éve a boltban és most mennyibe kerül ugyanazt a fogyasztói kosarat megvenni.

Az átlagos lakáshitelek kamatai a 2023 első féléves 8,8%-os csúcsról mára átlagosan 6,6%-ra csökkentek. De egy meglehetősen széles kör már 6% alatti kamaton veszi fel a hiteleit. Ez a kamatcsökkenés, havonta 20% megtakarítást eredményez. Mely egyértelműen már a recessziós időszakból kifelé mutató stabilizációs fokmérő.

Hogy mi az összkép döntse el mindenki maga. Javaslom figyelni a fenti indikátorok jövőbeni alakulását is, hogy megfelelően lehessen időzíteni az ingatlanvásárlást.

Határozottan élénkült az ingatlanvásárlási kedv és talán még ennél nagyobb mértékben a hitelfelvételi kedv is 2024 folyamán. A cikkben röviden áttekintjük milyen tényezők okozták ezt a változást. A magamhoz képest rövid cikk végén talán olvasóimban kirajzolódik a kép, hogy mennyire lehetünk egy ingatlanpiaci fordulat időszakában, így talán már most nem most érdemes tovább halogatni tovább az ingatlanvásárlást.

Ingatlanpiacra ható tényezők

  1. Reálbér növekedés tapasztalható 2024-ben. Ugyanis az előző évben az infláció, mint tudjuk 17,6% lett, és ennek kompenzálására a béremelések 2023 végén 2024 elején zajlanak le többségében. Mindemellett az árak emelkedése például a 2023 decemberi adatok alapján jellegében más, novemberről decemberre változatlanok maradtak a mért fogyasztói árak. Ez a két hatás együtt azt eredményezi, hogy az emberek elkölthető jövedelme növekszik. Ez pedig az egyik legfontosabb ingatlanvásárlást ösztönző tényező.
  2. A szélsőséges kockázatok kezdenek kiárazódni. Amikor elkezdődött az Ukrajnai konfliktus, akkor hirtelen mindenki alapjaiban gondolta újra a kiadásait és befektetéseit. Sajnos ugyan nem oldódott meg a konfliktus, de már nem olyan rosszak a vállalkozói és lakossági bizalmi indexek, mint korábban.
  3. Elhalasztott ingatlantranzakciók hatása kettős. A DunaHouse adatai szerint 2022-ben kicsit több, mint 150 ezer ingatlan cserélt gazdát, 2023-ban azonban csak 90 ezer. Ez lényegében a születési, halálozási, ki-bevándorlási természetes igényekből fakadó minimum érték. A 2008-as válságot követően is nagyjából 80-90 ezer közötti tranzakció valósult meg évente. Ez egyrészt potenciálisan ösztönző az elhalasztott vásárlások miatt. Másrészt – és ez a tényező erősebb – egy felhalmozódott kínálatot is jelent, ami alapvetően árcsökkentő hatású. Azonban mindenképp azt jelenti, hogy AZ átlagos kínálati oldalon lévő ingatlanok jobb minőségűek.
  4. Lakáshitelkamatok érezhetően csökkentek 2024 folyamán. A bankközi csereügyletek átlagos kamatai, a BIRS értékei egy nagyon jó fokmérője az elérhető legjobb lakáshitel kamatoknak. Ennek az értéke 2023 folyamán átlagosan 7-8% körül mozgott, míg 2024 folyamán kicsivel 6% alatt van. Ez már egy olyan kritikus szint, ahol a befektetők is elkezdenek gondolkodni, mert egy potenciális ingatlan felétékelődés mellett a bérleti hozammal együtt, ez már egy kitermelhető kamatszint. Illetve az összes visszafizetendő összeg is lényegesen csökkent a kamatcsökkenés által, amit a saját ingatlan vásárlók tartanak szem előtt. Akik még CSOK Pluszra is jogosultak számukra pedig egyértelmű, hogy megéri ingatlant vásárolni.
  5. Alternatív befektetési hozamok mérséklődése, egyértelműen az ingatlanpiaci befektetések felértékelődését eredményezi. Mivel már nem lehet 12%-on diszkont kincstárjegybe és 19%-os kamat mellett Prémium Állampapírba fektetni, mint 2023 folyamán, így sokan megfontolják, hogy ingatlant vegyenek a fenti egyéb kedvező tényezőket együttesen figyelembe véve.

 

Az ingatlanpiacra ható tényezők listája nem teljeskörű, de számomra alátámasztja, amit hitelezési kollégáim és én is tapasztalok, többszöröse ez érdeklődés a lakáshitelek iránt, mint 2023-ban. Az ingatlanos ismerőseim is sokkal többet dolgoznak, vélhetően ez érezhető lesz a pár hónap múlva megjelenő statisztikákon is.

Izgalmasan alakult 2023 év vége az otthonteremtési támogatások reformja kapcsán. Aktívan nézegettem a Magyar Közlöny közzétételeit, mert általában a változások több részletben szoktak megjelenni. A legérdekesebb újdonságok az alábbiak:

  1. Illetékmentesség, CSOK Plusszal (és Falusi CSOK-kal is, bár ez nem változás) végül a teljes vételár összegéig érvényesíthető lesz a kedvezmény. A Magyar Közlönyben is megjelent egy 80 milliós vételár határ korábban, de végül nem ez került a jogszabályban alkalmazásra, hanem korlátozás nélkül.
  2. 10% önerőszabály. A jogalkotó lehetővé teszi – az már nagyobb kérdés, hogy a bankok nem lesznek-e szigorúbbak – az ingatlan 90%-os hitelezhetőségét. Amennyiben mindkét szereplő 41 év alatti, lakóházat vagy lakást vásárolnak és egyikük sem rendelkezik 50%-ot elérő lakás tulajdonnal (kivéve a jogszabályon alapuló haszon élvezettel terhelt tulajdonrészt).
  3. ÁFA kedvezmények. A 2024 végéig kiadott engedélyek 5%-os ÁFA tartalom mellett építhetőek fel generálkivitelező által, ez nem változott. Azonban ezt visszaigényelni, értékkorlát nélkül kizárólag Falusi CSOK-os önálló lakóházak esetében lehet 2024-től. A 27%-os (és 0%-os) Áfa tartalmú szakági kivitelezésű építkezések esetén 5 millió forint ÁFA CSOK-tól függetlenül továbbra is vissza lehet igényelni. Falusi CSOK igénybevétele esetében pedig a bővítési, korszerűsítési munkák esetében is visszaigényelhető 27%-os Áfa tartalmú számlák esetében maximum 5 millió forint ÁFA. De CSOK Plusszal új építésű ingatlan vásárlása, építése esetén nem lesz visszaigényelhető az ÁFA.
  4. A CSOK plusz rendeletterv lényegében jelentősebb módosítás nélkül elfogadásra került. A szakmai oktatásokon leggyakrabban kérdezett, legtöbb félreértést az alábbi témák okozzák:
    • Attól függetlenül, hogy a felvehető hitel összegénél figyelembe vették-e, abban a tekintetben vállalt gyermek-e, minden a CSOK hitel felvételét követő második gyermek után kérhető a 10 milliós előtörlesztés. Viszont a most is érvényben lévő 1-4 milliós előtörlesztés és a 10 milliós előtörlesztés egyazon gyermekre nem halmozható. Ha valakinek van egy gyermeke és felveszi a CSOK pluszt, akkor azt választhatja, hogy a CSOK plusz utáni első, valójában második gyermekére kéri az 1 millió előtörlesztést, de ha lenne egy újabb gyermek, ott már vagy a 10 vagy a 4 millió igényelhető.
    • Az első közös lakásszerzőknek vásárlás esetén a teljes vételár, az építkezés esetén a telekárat nem tartalmazó bruttó építési költségvetés nem haladhatja meg a 80 milliót. Ahhoz, hogy valaki nem első közös lakásszerző legyen elegendő, ha bármennyi ideig, bármilyen részarányú közös tulajdona legyen/vagy volt a házaspárnak egy azonos lakásban. És így máris akár 150 millióig vásárolhatnak. Nem kötik meg sem a beforgatást, se azt, hogy mióta kell legyen tulajdonrész, milyen úton szerezhető.
    • A büntető kamat mértéke ugyan a jegybanki alapkamat 5%-kal növelt értéke. Ez azonban a tőkére vetítve a már megfizetett 3%-os hitelkamat felett, a jelenlegi kamatok mellett 5,7-9% körül alakul, ami lényegesen alacsonyabb. Ha a futamidő folyamán csökken a jegybanki alapkamat (fél évente vizsgálják), vagy az 5 éves állampapírok kamata (első két évben évente, majd 5 évente vizsgálják) akkor ez a büntetés még tovább mérséklődik.

    • A mozgatási szabályok a korábbi CSOK-nál szigorúbbak, a hitelt mindenképp végtörleszteni kell (és sajnos egyszer vehető fel). Ha másik ingatlannal teljesíti a család a 10 éves ott tartózkodást, akkor a büntetést nem kell megfizetni és az addig megkapott előtörlesztési támogatást sem veszítik el, de a kedvezményes kamatozású hitel mindenképp megszűnik.

CSOK Plusz igényléseket a bankok felébe – jellemzően a nagyobb bankokba – elvileg már be lehetne adni, de például TB jogviszony igazolást még nem ad ki a hatóság, így valójában még nem tudunk teljeskörű dokumentációt előállítani. A bankok egyelőre, csak az egyszerűbb termékekkel indultak el, vásárlás és építkezés, még az önálló bővítés sincs mindenhol, de kombinált céllal Falusi CSOK és CSOK plusz, illetve vásárlással egybekötött bővítés még elméleti szinten se jelent meg egyik banknál sem. Tervezni tervezik, csak több időre van szüksége a termékfejlesztőknek.

A CSOK Plusz hitelek esetében lehetőség van kamatversenyre, egyelőre csak két bank kínál jelképesen a 3% helyett 2,89%-os kamatot. Érdeklődéssel figyeljük, hogy hogyan alakul az idők folyamán a verseny fényében ez a tendencia.

2023.11.23-án este megjelentek a CSOK Plusz részletei. Ez még csak egy rendelet tervezet december 1-éig véleményezhetik az érintettek. Ezt követően lesz rendelet. De tapasztalataim szerint akár január után is lehetnek az alkalmazás során felmerülő apróbb módosítások. Átolvastam ezt a 40 oldal feletti szösszenetet, íme a lényeg. Elnézést, hosszú lesz a bejegyzés, javaslom a kiemelt részeket olvasni először és az érdekesebb részeket végigolvasni, ha korlátos a rendelkezésre álló idő.

Aktualizálás:

A tegnapi napon megjelent a CSOK Plusz rendelet. Apróbb kiegészítő részletekkel, de lényegi változás nélkül a rendelettervhez képest.

  1. A legnagyobb hír, hogy a CSOK pluszt igénybe vevők a vételár értékének 80 millió forintot meg nem haladó részére illetékmentességre jogosultak. Ezért nem szorulnak ki a 80 millió felett vásárlók sem.
  2. Az ÁFA mentesség csak a Falusi CSOK esetében marad meg (ezt ebben a rendeletben kellett volna rendezni)
  3. Az ígért 10%-os minimum önerő lehetőségéről még mindig nincs írásos, csak szóbeli ígéret.

A korábban írt (amit ajánlok az érdeklődők figyelmébe) nagyrészt helytálló, de az alábbiakkal pontosítanom kell:

    1. Az első közös lakásszerzőknek vásárlás esetén a teljes vételár, az építkezés esetén a telekárat nem tartalmazó építési költségvetés nem haladhatja meg a 80 milliót. Ez egy kritikus pont sok esetben, ezért újra leírom, hogy ha bármikor, bármilyen arányban, bárhogy megszerzett lakóingatlana van/volt a házaspárnak, akkor máris akár 150 millióig vásárolhatnak. Nem kötik meg sem a beforgatást, se azt, hogy mióta kell legyen tulajdonrész, milyen úton szerezhető.
    2. A büntető kamat a tőkére vetítve a már megfizetett 3%-os hitelkamat felett ha nem csökkennének az állampapír és jegybanki alapkamatok, akkor is 5,7-9% körül alakulnának.

  1. Minden a felvételt követően született második, vagy többedik gyermekre jár a 10 milliós előtörlesztés. Viszont a most is érvényben lévő 1-4 milliós előtörlesztés és a 10 milliós előtörlesztés egyazon gyermekre nem halmozható. Ha valakinek van egy gyermeke felveszi a CSOK pluszt, akkor a választhatja, hogy a CSOK plusz utáni első, valójában második gyermekére kéri az 1 millió előtörlesztést, de ha lenne egy újabb gyermek, ott már vagy a 10, vagy a 4 millió igényelhető. Így olvasva nem is 20 millió az extra tartozáselengedés, hanem sok esetben csak 15.
  2. Sajnos a mozgatási szabályoknál is hibáztam a cikkben (az előadásnál már helyes) ha ingatlan csere lesz a felvételt követően, akkor a hitelt mindenképp végtörleszteni kell (és sajnos egyszer vehető fel). Ha másik ingatlannal teljesíti a család a 10 éves ott tartózkodást, akkor a büntetést nem kell megfizetni és az esetleges előtörlesztést sem visszafizetni.

A leginkább meglepő részletek

  1. A meglévő CSOK támogatással összevonható, a meglévő ingatlan önálló bővítése esetén. Ha már meglévő gyerekre lett igényelve a támogatás, vagy a vállalt gyerek(ek) megszülettek, vagy a meg nem született gyerekre jutó támogatásrész visszafizetésre került. A mostani rendszer szerinti OTK hitellel nem kombinálható
  2. A 80 és 150 milliós értékhatár definíciója az általam várnál pozitívabb. Vásárlás esetén a lakóingatlan telek és egyéb építmény árakat nem tartalmazó vételára, építés esetén a telekár és melléképületek nélküli építési költségvetés a mérvadó. A banki értékbecslés ehhez képest nem térhet el 20 százaléknál nagyobb mértékben
  3. Meglévő ingatlan, első ingatlan szerzés is kedvezően lett szabályozva. Nem az saját tulajdonú meglévő ingatlant vizsgálják, hanem a házaspár közös ingatlanát. Ha nincs és korábban se volt közös tulajdonú ingaltan, akkor maximum 80 milliós értékig vásárolhatnak. Egyéb esetben 150 milliós értékig vásárolhatnak, és ha 2 éven belül eladtak, vagy van meglévő közös ingatlan, akkor azok értékénél/eladási áránál magasabb áron kell vásárolni, ha több ingatlan van, akkor az utolsó lakcím a mérvadó. Véleményem szerint, ha valaki 80 millió felett szeretne vásárolni, de még nem volt közös ingatlana, akkor ha vásárolnak egyet, majd eladják, akkor máris elérhető a nagyobb vételár.
  4. Nagyon kerestem, de ebben sem az illetékmentességről (ezt az illetéktörvényben rendezik majd várhatóan), sem az ÁFA kedvezményről nem tesznek említé A 10%-os önerő szabályt se véltem felfedezni.
  5. A büntető kamat mértéke 5 éves állampapír kamat 110%-a +1%, és ezt a büntetésalap ez még a jegybanki alapkamat+5%-os büntetéssel kell kifizetni a jogosulatlan időszakra. Ez 7%-os ÁKK kamat és 11,5%-os jegybanki alapkamat mellett az első három év büntetett időszak esetén 11,17%-os kamatot jelent, de különböző években más a mértéke.
  6. A négyzetméter szabályok a korábbi új ingatlanokra vonatkozó szabályokból indultak ki. Lakások esetében 1 gyereknél 40, 2-nél 50, 3-nál 60 négyzetmétert el kell érje a meglévő ingatlan. Egylakásos lakóház esetében 70-80-90 négyzetméter. Itt minden együtt költöző (tehát nemcsak a támogatásnál figyelembe vett) gyermek beleszámít

Gyermekkel kapcsolatos részletek

  1. Várandósság esetében a benyújtást követően megszületett gyermek is beszámít a felvételt követően figyelembe vett gyerekre járó kedvezmények számításánál
  2. 12 hetes magzat is gyermeknek számít a 4-8-10 éves határidő teljesításe tekintetében, akkor is, ha időközben elhalálozik
  3. örökbefogadással is teljesíthető a gyermekvállalás
  4. maximum 25 éves lehet, kivéve, ha 25 éves betöltött megváltozott munkaképességű gyermeket
  5. Mozaikcsaládoknál kedvezőbb a szabály, mint az eddigi CSOKnál, mert minden együttköltöző gyermek számít

Hitel részletei, előtörlesztés

  • A meglévő gyermek a felvehető hitelösszegbe számít csak bele. Meglévő és legalább egy vállalt gyermek esetén a gyermekek számának összege: ha 1, akkor 15 millió, ha 2, akkor 30 millió, ha 3 akkor 50millió forint vehető fel.
  • 3%-os a kamattámogatott hitel kamata, ami végig fix
  • Az elő-végtörlesztési díj, maximum a befizetett tőketartozás 1%-a
  • A 10 milliós előtörlesztés a felvételt követően megszülető és 3. gyerekre igényelhető. Nem köti ki a tervezet, hogy csak azokra, akiket vállaltak, így értelmezésem szerint, ha valaki 1 gyereket vállal, de kettő lesz, vagy három, akkor is jogosult a kedvezményre.
  • Első évben csak a kamatot kell fizetni, nem választható. Felvételt követő első gyermeknél 1 évre szüneteltethető, ez opcionális és csak az első gyermekről írnak

Büntetőkamat

  1. A hitel támogatásmentes kamata az 5 éves állampapírkamat (ennek mértéke jelenleg 7% körül van) 110%-a plusz 1%. Ennek kamatfordulója a felvételt követő első két évben évente, majd 5 évente kerül meghatározásra.
  2. Ha nem teljesülnek a vállalások, ezt a jogszerűtlenség beálltától igénybe vett kamattámogatást még a jegybanki alapkamat (jelenleg 11,5%) + 5%-os büntetéssel kell tovább rontani
  3. Büntetés főbb esetei
    • nem születik meg a vállalt gyermek
    • válás esetén, nem született meg a gyermek, és egyik félnél se marad az ingatlan
    • önkéntes visszafizetés
    • lebontják
    • nem a támogatott személyek és a kiskorúak használják (kivétel ha családtag ingyen használja)
    • használati haszonélvezeti jogot adnak, vagy más hasznosítja
    • nem lakáscélra használják

Méltányolható esetek

Egyik fél halála automatikusan méltányolt, olyan mintha megszületett volna a gyerek

5 év halasztás kérhető, vagy egyes lenti esetekben el is engedtethető a büntetés, ha

megváltozott munkaképességű lesz az egyik fél

12 hetes kor előtti magzatvesztés

első vállalt gyermek fogyatékossággal betegséggel születik

sikertelen lombikok után, ha orvosilag kizáró ok merül fel

gyermekvállalás orvosilag ellenjavalt

megélhetést ellehetlenítené

Mozgatási szabályok

  • csere útján egyidejű adásvétel történik
  • sikerül venni egy új ingatlant, úgy hogy a meglévő még jogilag az igénylő nevén van és direktben átjegyzi a kincstár
  • eladás esetén a teljes büntetést a kincstár letéti számlájára lehet utalni, a hitelt végtörleszteni kell és vásárlásnál 1 év, építésnél 3 éven belül szerzett megfelelő ingaltan esetén a büntetést nem kell megfizetni, hanem az új ingatlanba teljesíthető a 10 év háta lévő része. Az 1 és 3 év 2 évvel egy esetben meghosszabbítható.

Milyen célra igényelhető

  • építés
  • használt/új ingatlan vásárlás
  • vásárlással egybekötött bővítés
  • önálló bővítés

Ingatlannal kapcsolatos legfontosabb kritériumok

  • Alapvetően nincs kizárás, minden az ország területén lévő lakás vagy lakóház, tanya birtokközpont. Ami
  • komfortos, van egy 12 nm-t elérő lakószobája, a feni négyzetméterek fűtött nem pinceszinti helyiségek, konyha, fürdő, wc benne van.
  • közműves, kivéve speciális igazolásokkal, ha az utcában sincs az adott közmű
  • lehet osztatlan közös ingatlan is, megosztási szerződéssel
  • 5 évre visszamenőleg nem lehetett az ingatlan saját tulajdonban
  • 90 nappal a befogadást megelőző értékbecslés is elfogadható, de a befogadást követően szükséges egy banki szemle

Az igénylők legfontosabb teltételei

  • köztartozás mentesség, büntetlen előélet továbbra is elvárás. Magyar állampolgár, vagy bevándorló, vagy hontalan státusz.
  • maximum az egyik fél lehet KHR listán, olyan formán, hogy több, mint egy éve rendezte a tartozását
  • házasoknak kell lenni
  • egyik félnek 2 éves TB jogviszonyt kell igazolnia
  • a hölgy tag nem lehet 41 évnél idősebb
  • együttesen kell igényelni, mindketten tulajdont kell szerezni (további adóstárs bevonásának lehetőségére nem tér ki)
  • életvitelszerű ottartózkodás a korábbiakhoz hasonló a nevesített eseteket leszámítva (munkahely, ápolás, szolgálati lakás, egyebek) nem létesíthető tartózkodási cím sem máshol

 

Egyéb feltételek

  1. Eladó, építtető nem lehet közeli hozzátartozó, vagy élettárs
  2. A lakóingatlan vételárának nem lehet nagyobb része készpénzben átadva
  3. Építés bővítés esetén a munkák 70%-áról kell számlát benyújtani
  4. Maximum kettő saját cég jelenthető be
  5. Jelzálogjog és terhelési és elidegenítési tilalom kerül a lakásra
  6. Folyósítási díj maximum a hitelösszeg 0,75%-a, de nem lehet 300 ezer forintnál több
  7. Adásvételi szerződés megkötését követően maximum 180 napon belül adható be az igénylés
  8. Vásárlásnál maximum 30, építésnél maximum 60 nap a bírálati idő

 

Bekerülési költségnél figyelembe vehető munkálatok röviden:

  • a lakás épületrészeinek, közös használatra szolgáló helységeinek és központi berendezésének építési költségei
  • a lakás rendeltetésszerű használatát biztosító helységek
    • különálló épületben megvalósuló hulladéktartály tároló
    • közműpótló építményeket, közmű becsatlakozás építményeit
    • egyéb építmények, mint kerítés, épület megközelítését szolgáló járdát, támfalat, szivárgót
    • gépkocsitároló
  • a lakás közműbekötésének költségei
  • a lakás építésével kapcsolatos lebonyolítás költségei: műszaki tervezés, hatósági engedélyezés, hatósági díjak, műszaki ellenőrzés
  • a lakáshoz kapcsolódó útépítési és közművesítési, közmű, elektromos hálózat hozzájárulás
  • a lakáshoz kapcsolódó közterületi út, járda és közműépítési költségek
  • a bővítés esetében nem lehet különálló épületben munka
  • tetőtér beépítésnél lépcső
  • a lakás építés vagy bővítéséhez szükséges
    • földmunka
    • bontás
    • mintatervek adoptálása

 

A szabályok finomodhatnak, a bankok a termékek kidolgozása során és az életszerű esetek vázolás közben sok finomítás várható, ezekről folyamatosan értesülök majd, hiszen minden nagyobb bank szerződéses partnere vagyok.

 

2023. október 25-én a Kormányinfón további részleteket tudtunk meg a CSOK Pluszról. Igyekszem a jelenlegi CSOK fényében bemutatni a változásokat. Például, hogy kik fognak kiszorulni a CSOK Plusz során az igénylők körből, illetve azok dilemmáját, akik mostanában igényelnek CSOK-ot, hogy idén járnának jobban, vagy jövőre. És természetesen a leggyakrabban feltett kérdésekre is kitérek.

A CSOK 2023. végéig érvényes támogatáscsalád kulcsparaméterei az 5 000 fő feletti településeken :

Hasonlóképp a támogatások közé sorolható az illetékmentesség és az ÁFA visszatérítés

A 2024. januártól életbe lépő CSOK Plusz program számszerű elemei:

A jelenlegi CSOK esetében a 600 ezertől 10 millió forintig terjedő támogatás, az illetékmentesség és az ÁFA visszatérítés azonnal felhasználható, míg a 2024-től élő CSOK Plusz esetében csak a második, és a harmadik gyermek születésekor lesz majd 10-10 millió forint előtörlesztve a meglévő hitelbe. Mindkét esetében a támogatott hitel 3%-os kamatozású, végig fix hitel, akár 25 éves futamidővel. A CSOK plusz esetében az első évben csak a kamatot kell fizetni, tőketörlesztést nem, illetve az első gyermek születésénél (biztosan a másodikról még nem nyilatkoztak) egy évig szüneteltethető a támogatott hitel törlesztése.

Nézzük az igénylés főbb feltételeit az idei és a jövő évi esetben:

 

Ezek alapján, az eddigi CSOK igénylők 65-70%-a nem lesz jogosult jövőre a támogatásra, mert kizárólag meglévő gyermekre igényelte az eddigi CSOK támogatást felvevők nagyságrendileg kétharmada.

Kik szorulnak ki 2024-től biztosan a CSOK igénylésből?

A részletes szabályok 2023. novemberében várhatóak, ezért ezek az eddigi Kormányinfókon elhangzottak alapján kerültek összegyűjtésre:

  • Akik nem szeretnének már több gyermeket
  • Akik nem házasok
  • Akiknek van meglévő ingatlanuk, amit megtartanának (ezt nem direktben mondták, de többször utaltak rá)
  • Akik első ingatlanukat 80 millió forint feletti összegben vásárolják, vagy meglévő ingatlanukat eladva 150 millió feletti ingatlant vásárolnának
  • Ahol a házaspár hölgy tagja 41 év feletti

 

A jövő évi, vagy az idei CSOK-kal járunk jobban?

Aki nem szorul ki a jövő évben és még nem használta ki a CSOK nyújtotta lehetőségeket, az a fenti kérdést szokta leggyakrabban feltenni. Ennek megválaszolására összegyűjtöttem számszerűen a kedvezményeket 80 és 150 milliós ingatlan esetében.

Az illeték- és ÁFA kedvezmény jelenlegi szövegezése alapján ezek 2024-től 5 000 fő feletti településeken nem lesznek igényelhetőek.

A kamattámogatott hitel előnye jelenleg egy piaci hitelhez képest jelentős, mert a piaci hitelek kamata 6,7-7,5% között alakul a mostanában beadott ügyeim esetében. Azonban, ha visszatérnek a régi szép idők, amikor még 2,36%-os kamatú hitelt is közvetítettem, akkor a most felvett hitel kiváltásával ez az előny lecsökken.

Aki egyáltalán nem szeretne gyermeket vagy csak egy további gyereket vállalna, annak jellemzően a mostani szabályok szerinti CSOK a kedvezőbb. Annál inkább, minél több meglévő gyermek van már, és az is erre dönti a mérleget, ha új ingatlanról van szó. Értelemszerűen a használt ingatlanban gondolkodók és a több gyermek előtt állóknak lehet kedvezőbb a CSOK plusz. Illetve van egy speciális szabály első lakás vásárlása esetében CSOK Plusz felvétele esetén akár 10% önerő is elég lesz. Természetesen a részletszabályok, például a potenciális büntetés mértéke nagyon fontosak lesznek, mert a gyermek születés egy igazi misztérium.

Leggyakrabban feltett kérdések:

Aki még az idén elérhető CSOK-ot szeretné igényelni, annak mi a végső határideje?
Idén be kell fogadja a bank az igénylést. Tehát földhivatal által érkeztetett adásvételi szerződéssel/hatályba lépett építési dokumentumokkal együtt be kell rögzítse. De az értékbecslés, bírálat, szerződéskötés folyósítás is megtörténhet 2023 vége után is.

Mikor lesznek nyilvánosak a részletszabályok?
A kormányinfón elhangzottak szerint november folyamán.

Meglévő gyermek miben számít?
Akinek vannak meglévő gyermekei(k), ott az igényelhető maximális hitel összegébe beleszámítanak a meglévő közös gyermekek. De, ha a CSOK plusz felvételét követően megszületik az első újabb gyermek, arra nem jár 10 millió forint előtörlesztés, csak ha további két gyermek születik még. A mozaikcsaládokról, ahol a pár minkét tagja hoz gyereket a korábbi kapcsolatából ott a figyelembe vehető gyerekek száma még a részletszabályozásra vár.

Akinek van élő CSOK szerződése az jogosult lesz az új konstrukcióra?
Átjárhatóság biztosan lesz közöttük vélhetően úgy ahogy eddig is, ha valaki büntetéssel visszafizeti a jelenlegi támogatását, támogatott hitelét, illetékmentességét, ÁFA kedvezményét, akkor az új cél mellett újra megigényelheti a CSOK pluszt.

Aki várandós a CSOK plusz igénylése esetében, annak a magzat már meglévő, vagy még vállalt gyermeknek számít?
Erről a részletszabályok döntenek majd, a babaváró esetében is még új gyermeknek számít, így szerintem itt is így fogják szabályozni ezt a kérdést.

Falusi CSOK mellé felvehető?
Igen a 2024-től igényelt Falusi CSOK mellé a CSOK Plusz is igényelhető lesz.

 

 

2023.. október elején bejelentették, hogy a lakáshitelek esetében 8,5%-os önkéntes THM plafont vezethetnek be a kereskedelmi bankok a kormány ajánlására. Ritkán történik ilyen horderejű változás a hitelközvetítői szakmában, mint ez. Ezért éjszaka „tollat” ragadtam és összefoglaltam a gazdasági környezetet, amiben a döntés született, hogy mekkora változás ez a bankoknak, illetve, hogy mit tegyen, aki hitelfelvétel előtt áll. Lássuk a kamatplafon döntés részleteit.

8,5%-os THM plafon környezetének implikátorai

A csapból is az folyik, hogy milyen magas az infláció az elmúlt időszakban. Ilyen inflációs környezetben az a legfőbb gazdasági cél, hogy a szereplők kicsit „lehűljenek”, ezt a kamatok növelésének eszközével lehet ösztönözni. Ezért jelentősen emelték az elmúlt időszakban Magyarországon is a jegybanki alapkamatot és az egyéb hasonló hatású indikátorokat. Ez eredményes is volt, mert:

  • A lakáspiaci tranzakciókat figyelve 2023 1-8. között 58 307 ingatlan adásvétel zajlott, ami havi átlagban 7 288 tranzakció. Ez az érték 2022-ben 10 000 felett volt a Duna House becslései alapján. Tehát a 2008-as válság utáni mélységbe esett a tranzakciószám.
  • A lakáshitelek 2023 1-6. hónapban az előző év azonos időszakának egyharmadára csökkentek az MNB adatai alapján.
  • Az építőipari termelés 2023 01-07 időszakban 2022. év azonos időszakához képest 5,3%-kal csökkent. Az építőipar adta a 2022-es bruttó GDP 6,3%-át a KSH statisztikái szerint, mely jelentős.

Azonban részben a fenti ábrákon bemutatott folyamatok következményeként a gazdaság növekedése is visszaesett. Egyéb intézkedések mellett júniusban a Babaváró és a nem falusi településeken elérhető CSOK támogatásrendszer szigorítását is bejelentették. A „városi” CSOK 2024-es átalakítása a fent vázolt tendenciák mellett szintén a lakáspiaci tranzakciók, a hitelezés, és az építőipar csökkenésének irányába hat. Azonban modernkori társadalmunk politikai-gazdasági vezetésének kiemelt célja a gazdasági növekedés, így véleményem szerint leginkább ennek élénkítésének céljából jelentették be 2023. október 4-én az önkéntes 8,5%-os lakáshitel kamatplafon bevezetését, de egy ilyen bejelentés mögött mindig több ok áll egyszerre.

Hitelkamatok alakulása

A kamatok alakulása kapcsán azt látjuk, hogy a nemzetközi kamatkörnyezetben sajnos késlekedik a makroelemzők által nyárra várt csúcspont utáni mérséklődés. Például az amerikai 10 éves államkötvények hozama 16 éves csúcson van és sajnos nem látszódnak tetőzés jelei. Így sajnos a környezetből fakadóan érdemi lakáshitelkamat csökkenés nem várható a közeljövőben Magyarországon sem, hiszen egy kis, nyitott gazdaságnak, a pénzpiaci szempontból nagyobb országokhoz képest kell egy kamatfelárat kínálni, hogy a pénzpiaci befektetőknek vonzó alternatíva legyen.

A lakáshitelek kamatváltozását (tehát egy 10 évig fix hitelnél a 10. évben történő átárazódását) két típusú mutatóhoz igazíthatják a bankok (minden bank választhat). Az egyik az állampapír kamatokon alapul, a másik pedig a bankközi kamatcsere ügyletek (BIRS), MNB által közzétett értékén. Ez utóbbi indikátor azért is nagyon hasznos, mert a bankok, ha egy rendelkezésükre álló összeget hitelként nem tudnak kihelyezni, akkor eladják egymásnak. És ezeknek a napi, valós tranzakcióknak a kamatát nyilvánosságra is hozza az MNB:

Ezen ábra alapján a benchmark kamatok már 2023. április óta tartósan a 8,5%-os THM plafon alatt vannak. Átlagosan 7,5%-os szinten, ami fedezni tudja a kamat és a THM közötti különbséget. Így az intézkedés összességében nem fog jelentős veszteségeket okozni a bankoknak.

Saját hitelezési tapasztalataim is egybevágnak a fenti ábrával, már negyed éve kifejezetten ritka, hogy 8% feletti kamat mellett adjak be lakáshitel igénylést. Azonban az internetes kalkulátorokban nem ez látszódik, ott jellemzően nem ennyire kedvezőek a kamatok. Ennek oka, hogy csökkenő kamatkörnyezetben különösen kiéleződik a bankok közötti egyedi kamatalku, kamatverseny. Tehát közvetítőkön keresztül jobb egyedi kamatot kínálnak a tudatos hitelfelvevőknek, mint a hirdetményi kamatuk. Készítettem egy ábrát is, amely szemlélteti, hogy mi az általam kapott „legjobb” egyedi kamathoz kapcsolódó THM. 300 ezer forintos jóváírás vállalása mellett, 20 millió forintos hitelre elérhető „átlagos”. Illetve a bankok hirdetményei szerinti „legrosszabb” kiinduló kamat.

Az intézkedés esetleges gyakorlati hatásai

  • Látszódik a fenti ábrából, hogy nem minden bankot érint egyformán a változás. Vannak, akik kisebb kamattartományban mozogtak, akiknek az „átlagos” THM-e eddig is nagyon közel járt a tervezett plafonhoz, és olyanok is akadnak, akiknek sokkal magasabb volt eddig a maximum kamatuk.
  • Felfüggeszthetnek termékek, például az 5 éves kamatperiódusú hitelek értékesítését.
  • A hitelfelvevők egy részénél effektív lesz az intézkedés és így ténylegesen alacsonyabb kamaton tudnak, így hitelt felvenni. Van olyan bank, aki az összes már folyamatban lévő, de még le nem szerződött ügyletére alkalmazni fogja a THM maximumot.
  • A banki szempontból prémium ügyfelek esetében (ezt jellemzően hitelösszeg, jövedelem és egyéb vállalások alapján határozzák meg) azonban előfordulhat, hogy a teljes hitelezési üzletág jövedelmezőségének fenntartása érdekében kedvezőtlenebb egyedi kamatot kínálnak a bankok az intézkedés után.
  • Az, hogy eddig a kockázatosabb (a hitelt statisztikailag a hasonló profilú emberek rosszabb arányban fizették vissza, vagy nagyobb arányban estek késedelembe) ügyfelektől magasabb kamatot tudtak kérni a bankok, lehetővé tette, hogy a bankok a kockázatnak megfelelő hozamot érjenek el. Azonban, ha ez az eszköz kikerül a kezükből, akkor a fentieken túl elképzelhető, hogy a hitelezési gyakorlaton változtatnak. Lehet ez többek között önerő, jövedelem terhelhetőség, minimális jövedelem, elfogadható jövedelmek, elfogadható fedezetek körének, vagy különböző egyéb vállalások, például havi jóváírási összeg, megélhetési költség változtatásának eszköze.

Tippem a hitelfelvétel előtt állóknak

  • Az idei évben eddig azt mondtam, hogy csökkengetnek a kamatok, ezért nincs időnyomás. Most azonban a fél éves várakozásaimban nincsenek már érdemi kamatcsökkenési potenciálok.
  • Véleményem szerint felértékelődik a mostani környezetben az előzetes 100%-os hitelbírálatok lehetősége. Mivel ilyen horderejű változás ritkán van a piacon és most nem lehet előre látni, hogy melyik bank, mikor, pontosan milyen lépéssel alkalmazkodik a helyzethez, ezért az, aki még a vásárlás azon szakaszában van, hogy nem tette le a foglalót, annak érdemes a banki oldalról garanciális ígérvényt kérnie. Ezt négy bank kínálja olyan formán, hogy valóban elvégzi a bírálatot és nem is bírál már újra az adásvételi benyújtását követően. Ez a szolgáltatás háromnál díjmentes, egynél díjköteles. Mindegyik kamattartó. Sehol nem jár a bank felé elköteleződéssel, 15 naptól, akár fél évre is szól.
  • Ha valaki ugyanolyan kamat mellett kapna 5 és 10 éves, vagy végig fix kamatperiódusú hitelajánlatot a mostani intézkedések hatására, akkor nagyon érdekes kérdés, hogy melyiket lenne érdemes választani. Ugyanis elképzelhető, hogy most egyfajta kamatcsúcson vagyunk, ha a kamatkörnyezetet hosszabb időtávon vizsgáljuk.

Ha biztosan tudnánk, hogy alacsonyabbak lesznek a kamatok, akkor mindenképpen a rövidebb időszakra fixált, hitelt lenne érdemes felvenni, azonos paraméterek teljesülése esetén, hiszen most a referencia mutatókhoz képest – melyek jellemző értéke most 5 éves biztonság esetében 7,8% körül alakul, 10 éves biztonság esetében pedig 7,2% – nagyon alacsonyak a felárak. Egy kamat átárazódás esetén a felár már nem változhat. Ami azt jelenti, hogyha például a most 7,8%-os 5 éves kamatváltozási mutató 2,49% lenne 5 év múlva – mint 5 évvel ezelőtt – akkor 2028-ban a hitel THM-e 8,5%-ról 3,19%-ra csökkenne automatikusan.

 

Zárszó

Nem célom a politikai állásfoglalás, gondolataim gazdasági szakemberként tanultakon alapulnak, egyszerű piaci mechanizmusokat és összefüggésrendszereket gyűjtenek csokorba. Véleményem szerint az intézkedésnek sokféle hatása lehet, „végső” megítélésénél fontosak lesznek a még nem ismert részletek, és a fennmaradásának időintervalluma.

A kormány 2023.06.22-én bejelentette, hogy a család-, és lakástámogatások egy részét átalakítja 2024. januárjától, aminek keretében a CSOK és a Babaváró hitel feltételei is változnak.

  • A Babaváró hitel maximális összegét megemelik 10 millió forintról 11 millió forintra.
  • Ugyanakkor az igénylési feltételek is változnak. A jövőben a házaspár hölgy tagjának életkora igényléskor nem haladhatja meg a 30 évet. A jelenleg érvényben lévő szabály alapján a feleség igényléskor nem tölthette be a 41. életévét. A változásnál lesz egy türelmi időszak: 2025. év elejéig beadhatják igénylésüket olyan házaspárok is, ahol a feleség 30-40 év között van, ha már 12. hetet betöltött várandós.
  • Az 5 ezer főnél nagyobb települések esetében kivezetik a CSOK kedvezménycsaládot.
  • Az 5 ezer főnél kisebb települések esetében a CSOK támogatás/Falusi CSOK támogatás megmarad. Sőt az elérhető összeget is megemelik a használt ingatlanok esetében, és a települések listája is változik. Az új ingatlanok azonban csak önálló kivett lakóház udvar besorolásúak lehetnek, többlakásos ingatlanok itt se lesznek finanszírozhatóak. Azonban itt sem lehet majd önállóan csak a használt ingatlan vásárlásra a CSOK támogatást igénybe venni.
  • A CSOK kivezetése maga után vonja a hozzá kapcsolódó kiegészítő támogatások – illetékmentesség, áfa-visszatérítési támogatás, 3 százalékos kamatozású támogatott hitel – megszűnését is.

Mik a szabályváltozás okai és kiket érint?

Az alapvetően szigorodó, megszűnő lehetőségek szomorú oka, hogy a költségvetés hiánya az első negyedévben 2 089,7 milliárd forint, mely az éves tervezett 3 400 milliárdnak a 61%-a. Emellett az MNB-nek is 402 milliárdos vesztesége volt 2022-ben. De mindezek mellett sajnálom, hogy egy hosszú távú, kiszámítható családtámogatási programcsomaghoz hozzányúlnak. Azt lehet vitatni, hogy volt-e valós ösztönzője a családok gyermekvállalási hajlandóságára, de ha már van egy ilyen intézkedés, akkor a hosszú távú kiszámíthatóság nagyon fontos lenne. De abból kell főznünk, ami van. Így véleményem szerint érdemes átgondolni, hogy ennek fényében előre hozza-e valaki a lakáscélját, az eddig fel nem vett támogatott termékek kihasználása érdekében.

A babaváró hitel, egy stabil, gyermekeket tervező pár számára maximum akkor nem jó döntés, ha olyannyira külföldön tervezi életét, hogy a magyarországi címét teljesen meg kell szüntetnie. Ha a házasság instabil, vagy 5 éven belül nem várható gyermekszületés, akkor kifejezetten ellenjavat, mert a büntető kamata az első 5 évben – amikor még alacsonyabb – az 5 éves állampapírkamat 1,3%-a plusz 1%. Ami jelenleg 7,65%*1,3+1%= 10,945%. Normál lakáshiteleket pedig már 8% alatt is tudok közvetíteni több banknál is.

Az ingatlanvásárlás/ingatlancsere előre hozásának mérlegeléséhez készítettem egy táblázatot.

A CSOK támogatás „megreformálása”, nem csak a vissza nem térítendő támogatásról szól, hanem a hozzá kapcsolható illetékmentességről, és ÁFA visszatérítésről. Mivel év végéig érhető el még a CSOK támogatás, ezért most sok ember átgondolja, hogy előre hozza-e a vásárlást. Ami fontos véleményem szerint, hogy érdemes rövid határidőt szabni a döntésre, mert vélhetően többen hasonló döntés előtt állnak, és élesebb lesz azok számára a verseny, akik később kezdenek ingatlant keresni. A CSOK rendelet értelmében elég idén befogadni az igényléseket. Tehát idén kell adásvételi szerződést kötni – legyen szó akár, használt, akár új építésű ingatlanról – és a többi igazolással benyújtani a bankba. Persze ezt követően zajlik a bírálat, így megnyugtatóbb, ha jóváhagyják idén az igénylést. Építési hitel esetében az egyszerű eljárás benyújtását követően 15 nap el kell teljen, csak ezt követően lehet benyújtani az igénylést a bankba. Így akinek még telke sincs annak kifejezetten sietnie kell.

Mennyit veszítünk jövőre az új CSOK és babaváró hitel szabályokkal ?

A lakáshitel kamatok kapcsán újra előtérbe kerültek az egyedi kamatok. Tekintettel arra, hogy mérséklődtek a bankközi kamatok, a bankok olcsóbban tudnak forráshoz jutni, mint korábban. Így most lenne lehetőségük kedvezőbb hitelkamatokat kínálni. De azt láttam, hogy egy lélektani határ fölé már nem tudták/akarták vinni a hitelkamatokat, így inkább a marzsuk csökkent le. Most, hogy csökkennek a kamatok, így első körben a bankok nem a mindenki számára elérhető hirdetményi kamatokat mérséklik. Ilyenkor sokkal inkább egyediben tudunk kedvezőbb kamatokat kérni. Ez akkor fontos, ha szükség van az ingatlancélhoz a támogatott hiteleken túl egyéb hitelre is.

A fenti táblázat számszerű előnyeinek összefoglalása, használt ingatlan esetében.

Erre a célra jelenleg az alábbi kedvezmények érhetők el:

  • Családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) 600 ezer Ft – 2,75 millió Ft összegben.
  • 3 százalékos kamatozású támogatott hitel legfeljebb 10/15 millió Ft összegben.
  • Illetékmentes lehet a vásárlás CSOK igénylése esetén.
  • Babaváró hitel legfeljebb 10 millió forint összegben.

Bemutatnám, egy konkrét példán keresztül a támogatási rendszer átalakításának hatását. Tegyük fel, hogy gyermektelen fiatal pár szeretne használt lakást vásárolni 50 millió forintért, ehhez van 15 millió forint saját megtakarításuk. A pár két gyermeket vállalna, a hölgy jelenleg 33 éves. Terveik szerint kihasználnák az összes elérhető támogatást.

Idén év végéig a család kaphatna 1,43 millió CSOK támogatást, igényelhetnének 10 millió forint Babaváró hitelt és 10 millió forint 3 százalékos kamatozású támogatott kölcsönt. Ezek mellé már csak 13,57 millió forint piaci hitelre lenne szükség. (Emellett az illetéket sem kell megfizetni, ami nem a vételár része, de nagyon is fontos elem, hiszen 2 millió forint megtakarítást eredményezhet.)

A hiteleknél 20 éves futamidőt választva a kölcsönökre visszafizetendő összeg 48,7 millió forint lenne, az önerővel együtt a vásárlásra 63,7 millió forintot költene a család.

 

Megjegyzés: Azt feltételezve, hogy a gyerekek a futamidő 25. és 61. hónapjában születnek meg. A jelzáloghitelhez kapcsolódó tartozáselengedéssel nem számolva.

Jövő évben a család semmilyen támogatást nem kaphatna meg, vagyis az önerőn felüli teljes 35 millió forintot piaci hitelből kellene megfinanszírozni. A kölcsönre 20 éves futamidő esetén összesen 71,5 millió forintot kellene kifizetni, a vásárlásra kifizetendő összeg tehát 86,5 millió forint lenne. Erre pedig még rájön az illeték összege, így a teljes költség 88,5 millió forint lenne.

A család a gyors lépés miatt 22,8 millió forintot spórolt. Nem feledkezhetünk meg az illetékmentesség megszűnéséről sem, ami további 2 millió forint megfizetését jelenti. Összességében a pénzügyi előny már 24,8 millió forintra tehető.

A fenti táblázat számszerű előnyeinek összefoglalása, új építésű ingatlan esetében.

Erre a célra jelenleg az alábbi kedvezmények érhetők el:

  • Családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) 600 ezer Ft – 10 millió Ft összegben.
  • 3 százalékos kamatozású támogatott hitel legfeljebb 10/15 millió Ft összegben.
  • Áfa-visszatérítési támogatás – a vételár 5 százaléka.
  • A vásárlás után nem kell illetéket fizetni, amennyiben CSOK-ot is igényel a vevő.
  • A vételár kedvezményes áfát tartalmaz (27% helyett 5% az adó mértéke).
  • Babaváró hitel legfeljebb 10 millió forint összegben.

Bemutatnám, egy konkrét példán keresztül a támogatási rendszer átalakításának hatását. Tegyük fel, hogy gyermektelen fiatal pár szeretne új lakást vásárolni 60 millió forintért, ehhez van 20 millió forint saját megtakarításuk. A pár két gyermeket vállalna, a hölgy jelenleg 33 éves. Terveik szerint kihasználnák az összes elérhető támogatást.

Idén év végéig a család kaphatna 2,6 millió CSOK támogatást, elnyerhetnének 2,85 millió forint adó-visszatérítési támogatást, igényelhetnének 10 millió forint Babaváró hitelt és 10 millió forint 3 százalékos kamatozású támogatott kölcsönt. Ezek mellé már csak 14,5 millió forint piaci hitelre lenne szükség. (Emellett az illetéket sem kell megfizetni, ami nem a vételár része, de nagyon is fontos elem, hiszen 2,4 millió forint megtakarítást eredményezhet.)

A hiteleknél 20 éves futamidőt választva a kölcsönökre visszafizetendő összeg 51,9 millió forint lenne, az önerővel együtt a vásárlásra 71,9 millió forintot költene a család.

Megjegyzés: Azt feltételezve, hogy a gyerekek a futamidő 25. és 61. hónapjában születnek meg. A jelzáloghitelhez kapcsolódó tartozáselengedéssel nem számolva.

Jövő évben a család semmilyen támogatást nem kaphatna meg, vagyis az önerőn felüli teljes 40 millió forintot piaci hitelből kellene megfinanszírozni. A kölcsönre 20 éves futamidő esetén összesen 85,1 millió forintot kellene kifizetni, a vásárlásra kifizetendő összeg tehát 105,1 millió forint lenne. A teljes költség pedig az illeték 2,4 millió forintja miatt 107,5 millió forintra rúgna.

A család a gyors lépés miatt 33,1 millió forintot spórolt. A fenti példához hasonlóan az illetékmentesség megszűnése további 2,4 millió forint megfizetését jelenti, azaz összességében a pénzügyi előny már 35,5 millió forintra tehető.

Akkor végül sietni kell, különben rosszul járunk?

Minél több támogatásra jogosult valaki annál inkább érdemes az idei évben belevágni. Egy állítás mindenképp igaz, ha valaki szeretne idei feltétételekkel, támogatás igénylése mellett belevágni az új otthon megteremtésébe, annak mihamarabb érdemes lendületbe kerülnie, hiszen az év végi határidő egy adottság, a családok számára ideális ingatlanok száma véges, így a későn ébredők már rosszabb ingatlanok közül válogathatnak. Ha valaki nem a családtól kapja az önerejét és megvan benne a bizalom például az állampapír befektetések iránt, akkor érdemes minimális önerővel vásárolni és mellette egyidejűleg befektetni is.

A közreműködésemért a bankok fizetnek jutalékot, így a közreműködésem díjmentes. Ha szeretnéd, hogy tapasztalatommal, szakértelmemmel támogassalak lépj velem kapcsolatba.

A 2008-as gazdasági válságot az egyetem falai között tapasztaltam meg, egy kedves előadó azt mondta: „Ne csüggedjünk, válság idején a nagyobb vagyonú emberek veszítenek többet, a társadalmi különbségek pedig csökkennek. Így a frissen végző egyetemisták relatív pozíciója javul”. De mit tehetnek a vagyonosok a mostani válságban, hogy minimalizálják a veszteségüket? Különösen mit tehetünk az ingatlanvagyonnal, amit nehéz mobilizálni, hisz sok esetben az életterünk?

Van megoldás, bármilyen furcsán is hangzik: hitelt kell felvenni az ingatlanra.

Lent bemutatom, hogy 6,39%-8,34%-os kamatokon a legtöbb helyzetet meg tudunk finanszírozni. De a kulcskérdés, hogy mibe fektessük az így felvett összeget? A jelenlegi lakossági állampapír kamatok államilag támogatottak. Rendkívüli (és valószínűleg rövid ideig fennálló) helyzet, hogy a megtakarítások hozamai 7-9 százalékponttal meghaladják a hitelek kamatait. Az inflációkövető állampapír jövő évi várható hozama 15,5% körül lesz, és a 2023-as várakozások se sokkal jobbak, így a folyamatos áremelkedésnek valami „hasznát” is lehet venni.

Hogyan lehet több havi fizetést megkeresni évente hitelből  történő állampapírba fektetéssel?

10 millió forint hitelfelvételének a kamatköltsége 7%-os kamat mellett havi 58 300 forint, 10 millió forint 15,5%-os hozam mellett havi 129 166 forintot hoz, így a havi nyereség több, mint 70 000 forint. Éves szinten 10 millió forintonként kicsit több, mint 850 000 forint. 10 millió forint felvételéhez, 10 éves időtávra, nagyjából 232 000 forintos jövedelmet szükséges igazolni a banknak. 850 000 osztva 232 000-rel ez 3,7 hónap. Ha a hitel kamata 8%, és a betéti hozam csak 12,72%, akkor jön ki kettő havi jövedelemre a különbség. Mert akkor „csak” 485 000 forint a nyereség 10 millió forint befektetésre . Ha valaki 40 millió hitelt vesz fel 8,29%-os kamaton és azt befekteti átlagosan 14%-os hozamon, akkor 2 év múlva a nettó kamat nyeresége 8,3 millió forint, 3 év alatt pedig 13,1 millió. Ebből az összegből bőven ki lehet gazdálkodni, a hitelfelvétel és az állampapír visszaváltási díját is.

Mik a hitelfelvétel és állampapír befektetési kombináció legnagyobb előnyei?

A kombináció első összetevője – ingatlanfedezetes hitel

Arról már korábban írtam, hogy ki hitelképes, és milyen szempontokat vesznek figyelembe a bankok.

A hitelnek kell legyen egy célja, az ingatlanfedezetű hitelek kamata, akkor a legkedvezőbb, ha lakáscélhoz kötődik. A lenti táblázatból látszódik, hogy még van 9% alatti kamat szabad felhasználású hitelek esetében is.

A kombináció második összetevője – Állampapír befektetés

A kombináció bármilyen befektetési lehetőséggel működne, ami a fenti hitelkamatnál nagyobb. Azonban most a tankönyvek szerint legbiztonságosabb befektetési lehetőséget vesszem alapul ezek pedig az állampapírok. A Diszkont Kincstárjegyek és az infláció követő prémium állampapírokról is írtam ebben a korábbi cikkemben, illetve a hivatkozott cikkben az államcsődről is írtam egy bekezdést. Milyen hozammal érdemes számolni? Mai ismereteink szerint a 2029/J sorozatú prémium állampapír hozamai: 2022-ben fixen 11,75%, 2023-ban a 2022-es infláció – 14% középérték– plusz 1,5%-os prémium mellett várhatóan 15,5%. 2024-ben pedig az MNB inflációs várakozásának középértéke és prémium alapján 13,75%. Véleményem szerint előfordulhat, a hivatalos inflációs várakozás még mindig túlzottan optimista. Mert még mindig nehéz belátni a jelenlegi politikai, gazdasági, egészségügyi helyzetének az inflációs folyamatra gyakorolt valamennyi hatását. Érdemes egymás mellé tenni, akár csak a 2022. júniusi és szeptemberi inflációs jelentést. Júniusban 2023-ra az inflációs várakozás 6,8-9,2% volt. Ugyanez az érték szeptemberben már 11,5-14%, pedig már az ukrán konfliktus 2022.02.24-én kitört.

 

Konklúzió

Az idei évben azt tanultam meg, hogy a híreket nem csak átpörgetni kell, hanem olvasni a sorok között, alaposan átgondolni az események saját életünkre való kihatását és felismerni a veszélyeket, lehetőségeket. Én nehezen tudnék a nyersanyag árváltozások alakulásáról tippeket adni. De a szakterületemen a finanszírozás területén a jelenlegi helyzetben kirajzolódott a cikkben leírt lehetőség. Rendkívüli és várhatóan rövid ideig fennálló helyzet, állt elő, mert a bankok késleltetik a hitelkamatok emelését, az állam pedig támogatja a lakossági állampapír befektetéseket. Számos előnye van, a hitelfelvétellel egyidejű befektetésnek. A nehezen mozgatható ingatlanvagyon, a hitelképesek számára mobilizálható, így meg tudja védeni legalább részben ezt a vagyontárgyat az elinflálódástól. A pozíció bezárható, ha a kamatkörnyezet változik, a legjobb konstrukcióban 30 000 forintért végtörleszthető a hitel. Ha viszont a válság fordulópontján szembejönnek „kihagyhatatlan ajánlatok”, akkor lesz likviditás. A megteremtett likviditás, akár kisebb, részben nem várt élethelyzetekben is átsegít a nehezén. Nem ajánlom a konstrukciót azoknak, akik: tartanak a hitelfelvételtől, az ingatlanuk elzálogosításától, akik nem hitelképesek, akik aggódnak, hogy jövedelem nélkül maradnak a válság miatt. De, aki nyitott és megismerné a konstrukció többi részletét, személyre szabott tájékoztatást, és díjmentes támogatást szeretne a hitelfelvételi folyamatban, az keressen bizalommal.

Hitelfelvételi szempontból, ahogy mondani szoktam „az esküvő pillanatában kell szép legyen a menyasszony”, tehát a bankok a közelmúltra és a jelenre koncentrálnak. De ha bizonyosan tudnak olyan körülményről mely miatt csökkenni fog a jövedelem (várandósság, csoportos leépítés, COVID miatt lakossági légiforgalom leállása) akkor a többség már nem teljes jövedelemmel számol. De rendkívül eltérőek a banki gyakorlatok, így aki hitelfelvétel előtt áll, annak érdemes most bankfüggetlen szakértőhöz fordulnia. Nézzük milyen változások elé nézünk a KATA változás miatt a hitelezési gyakorlatban.

 

Minden bizonnyal felkavarta a 450 000 KATA vállalkozót és hozzátartozóikat a rendkívül gyors lefolyású KATA változtatás. A könyvelők telefonja biztosan csörög a cégváltások, adminisztratív teendők, időszaki számlázhatósági maximumok kapcsán. Ez a változás áttételesen a bankokat is munkára készteti, hiszen át kell formálják a hitelezési szabályaikat is. Aki döntően nem magánszemélyeknek számlázott és most vagy az elkövetkező 1-3 évben hitelt szeretne felvenni, annak jó eséllyel jelentősen romlani fog a hitelképessége.

A bankok hitelezési gyakorlatában számos egyéb tényező mellett kulcsfontosságú az MNB iránymutatása. A tájékoztatóban a túlzott eladósodottság kockázatairól le van írva, hogy a hitelfelvétel során figyelembe vett jövedelem 60 százalékánál 10 évig fix, ingatlanfedezetes forinthitel esetében se lehet magasabb a törlesztőrészlet.

 

A KATA vállalkozók többsége várhatóan milyen adózási formára vált, és a választás fényében milyen jövedelmet lehet szerezni?

A bankok jellemzően a cégformától függetlenül a jövedelemszerzés módja alapján határozzák meg a jövedelemszámítási elvüket. Bár vannak kivételek például a betéti társaságból származó KATA jövedelemmel másképp számoltak, mint az EV-ből. A fenti táblázatban összefoglaltam, hogy milyen cégformából milyen jövedelmet lehet szerezni. A jövedelmi szabályok alapján az egyes jövedelmek esetében az alábbiakat emelném ki:

  1. Saját cégből szerzett alkalmazotti jövedelem a jelenlegi gyakorlat szerint ezt a jövedelemtípust az előző éves NAV jövedelemigazolás alapján számítják a bankok. Tehát már előző évben is ott kellett dolgozni. Jellemzően az éves jövedelmet 12-vel osztják el. Így valaki szeptembertől ilyen formában szerzi a jövedelmét, akkor legközelebb 2023 elején az SZJA bevallásának benyújtása után lesz hitelképes. Vannak olyan bankok is, akik ilyen esetben is fél éves jövedelem alapján már az új jövedelemmel számolnak.
  2. Saját cégből szerzett osztalék esetében sajnos még több idő, hogy a bankok többségénél hitelképes legyen valaki. Ugyanis a bankok döntő többsége minimum 2, de néhányan 3 éves osztalékot (a NAV jövedelemigazolás szerinti osztalékelőleg nem elfogadható) vár el a jövedelemszámításhoz. Itt is van egy üdítő kivétel, akinél elég egy éves osztalék.
  3. Saját cégből származó eredmény leginkább az átalány adózású egyéni vállalkozások esetében értelmezhető. Ugyanis a tételes EV esetében az eredményt ki kell venni osztalékként, így a két fogalom lényegében azonos. Ezeknél is az előző éves NAV igazolás a bevételszámítás alapja. Így év közbeni váltás esetén nehéz például a 4 hónap alatt annyi jövedelmet szerezni, hogy 12-vel osztva is elegendő legyen a hitelfelvételhez.
  4. Közeli hozzátartozó cégében dolgozóként egy bankot leszámítva mindenki úgy számítja a jövedelmet, mintha saját cégből származna. Van egy bank, aki úgy tekint a közeli hozzátartozó cégében történő foglalkoztatásra, mintha idegen cégben lenne alkalmazott. Így az elmúlt 3 hónap jövedelme alapján számítja a hitelképességet.
  5. Idegen céges alkalmazottként, utalt, határozatlan idejű jövedelem esetében, a legtöbb bank 3 havi jövedelemmel számol. De van, aki 6 havi alapján kalkulál és olyan is akad, akinél számít, hogy a foglalkoztatotti létszám 5 fő alatt van-e.
  6. A jövedelmeket lehet halmozni, tehát egyszerre lehet valaki alkalmazott (akár több helyen is) és vállalkozó, vagy több cége is lehet. Van olyan bank, ahol „csak” két jövedelemforrást lehet egy személynél elismertetni, de a többségben ennél akár többet is.

Váltás esetén az alábbi részletszabályok fontosak a hitelezés szempontjából:

  1. Az adózási mód változása nem feltétlenül cégforma változás. Hitelezési szempontból, ha a jelenleg működő egyéni vállalkozás szüneteltetésre, megszüntetésre kerül, akkor még a megengedő bankok se fogják tudni figyelembe venni az eddig szerzett forgalom alapján a jövedelmet.
  2. Amennyiben cégből származó jövedelmet ismertetünk el, akkor a bankok döntő többségénél elvárás az egy éves működési múlt. Többek között ezért se tartom szerencsésnek hitelfelvétel előtt a cégforma váltást. Javaslom, hogy inkább egy ideig párhuzamosan maradjon meg az egyéni vállalkozás is. Ugyanis lehet valakinek egy időben egyéni- és társas vállalkozása is.
  3. Ha valakinek megmarad az egyéni vállalkozása még akkor is számomra kérdés, hogy a mostani helyzetben fogják-e vizsgálni a bankok – hogyha valaki a 2021-es, vagy a 2022-es KATA jövedelme alapján szeretne hitelt felvenni, – hogy az egyéni vállalkozásnak van-e jövője. A COVID elején is bizonytalan volt, hogy annak a cégnek, akinek múltja van, jövője lesz-e. A bankoknál ilyen esetben az üzleti oldal (akik az értékesítésben érdekeltek) próbálnak mindent bevetni a kockázatkezelés érdekei ellen (aki abban érdekelt, hogy a jövőben minimális hitelfelvevő ne fizesse vissza a hitelét) és ebből jellemzően bankonként eltérő kompromisszum születik. A COVID elején például a bizonytalan időkben az alábbiakra láttam precedenst vállalkozói jövedelmek elfogadása tekintetében a bankoknál:
    1. TEÁOR kódokat zártak ki a hitelezési körből
    2. Több havi számlakivonatot kértek el
    3. Bevételnyilvántartást kértek
    4. Egy cégbemutató leírást kellett az igényléshez csatolni, mely a bank számára is világossá tenni a cég jövőképét
  4. A bankok a jövedelmet jellemzően a bírálat folyamán vizsgálják, így a jóváhagyással lehet megnyugodni jövedelem oldalról. Azt követően is vizsgálnak „apróságokat”, például került-e végrehajtás az ingatlanra, felvett-e időközben másik hitelt az ügyfelük, de ezek más irányúak. A bírálati gyakorlatra azonban nehéz garanciát kapni ilyen rendkívüli év közbeni adózási szabály változás esetén. Léteznek olyan banki szolgáltatások melyek díjmentesen ígérvényt adnak a hitelképességről – van amelyik kamattartó, nincs díjuk és nem is járnak az hitelfelvevő oldaláról elköteleződéssel – ezekkel érdemes lehet élni ilyen változó időkben.
  5. A rendkívüli változás kapcsán elképzelhető, hogy változtatnak a bankok a jelenlegi gyakorlatukon. Hozhatnak kedvezőbb szabályokat átmenetileg az „ex KATA” vállalkozóknak, de jelenleg még nem mutatták be ezeket a fióki kollégáknak és a közvetítőknek.

 

Összefoglalás

A hitelképesség megőrzése érdekében érdemes megtartani az egyéni vállalkozást, nem javaslom a szüneteltetést. Aki hitelt szeretne felvenni a közeljövőben és szükséges hozzá a KATA jövedelem, annak érdemes mihamarabb lépnie. Fontos szem előtt tartani, hogy a hitel jóváhagyásáig változhat az adott bank hitelezési gyakorlata. Ezért kiemelten értékes lehet előzetes banki hitelképesség vizsgálat a jelen helyzetben, hiszen senki nem szeretné elveszteni a foglalót és a kiszemelt ingatlant. A banki gyakorlatok különböznek, így kiemelten hasznos egy több bankkal kapcsolatban álló szakember segítségét igénybe venni, a hitelközvetítők díjazást csak a bankoktól fogadhatnak el, így ennek anyagi vonzata nincs.