,

Miért jó a pénzügyi tervezés és a tudatosság? Egyszeregy egyetemistáknak

A pénzügyi tudatosság nem egy előre gyártott szobor, amelyet elég csak a kedvenc színünkre festeni. Ez sokkal inkább olyan aprólékos, egész életen át finomított mestermű, ahol sok réteg rakódik egymásra és sok pici rész kicsiszolását igényli. Pénzügyi tervezés, racionális döntések, kamatos kamat és társai – Michelangelo Sixtus-kápolnája ehhez képest egyszeri kifestőkönyv! Megijedni mindenesetre nem kell, mutatjuk a trükköket, amelyekkel bárki elkezdheti saját mesterművének felépítését! Read more

Kinek éri meg a Revolut, a TransferWise és a digitális pénzügyi forradalom?

Új időknek új appjaival törtek be az utóbbi időben a piacra a különféle, okostelefonokra kitalált pénzügyi megoldások, amelyek könnyebb, olcsóbb és rengeteg időt megspóroló bankolást ígérnek sorban állás vagy vaskos szolgáltatási díjak nélkül. Mivel ezek a bankokat megkerülő, high-tech szolgáltatások néha túl jól hangzanak ahhoz, hogy igazak is legyenek, körbenéztünk, miért jó a Revolut, a Transferwise, milyen előnyökkel és hátrányokkal járhatnak ezek az új szolgáltatások, kiknek ajánljuk őket és ki maradjon inkább a hagyományos bankolásnál. Read more

,

Nyugdíj előtakarékossságon gondolkozol? Ezt az 5 szempontot vedd figyelembe! – 2. rész

Az elöregedő társadalmak sajátja, hogy a felosztó-kirovó nyugdíjrendszerben a várható nyugdíjak reálértéke nem fenntartható, és mivel egyelőre a robotok még nem tudják elérni az alkalmazásuk miatt előre jelzett nyugdíjemelést, érdemes mielőbb elgondolkozni azon, milyen alternatívái vannak az állami öregségi nyugdíjnak. Devizába fektessünk vagy nyugdíjpénztárt nyissunk? Inkább nyugdíjbiztosítást kössünk vagy ingatlant vásároljunk? A döntés nem egyszerű, ezért összeszedtük a lehetséges megtakarítási formák előnyeit és hátrányait. Itt a nagy nyugdíjkörkép – második rész. Read more

,

Nyugdíj előtakarékosságon gondolkozol? Ezt az 5 szempontot vedd figyelembe! – 1. rész

Az elöregedő társadalmak sajátja, hogy a felosztó-kirovó nyugdíjrendszerben a várható nyugdíjak reálértéke nem fenntartható, és mivel egyelőre a robotok még nem tudják elérni az alkalmazásuk miatt előre jelzett nyugdíjemelést, érdemes mielőbb elgondolkozni azon, milyen alternatívái vannak az állami öregségi nyugdíjnak. Devizába fektessünk vagy nyugdíjpénztárt nyissunk? Inkább nyugdíjbiztosítást kössünk vagy ingatlant vásároljunk? A döntés nem egyszerű, ezért összeszedtük a lehetséges nyugdíj előtakarékossági formák előnyeit és hátrányait. Itt a nagy nyugdíjkörkép – első rész. Read more

Mik azok a pénzügyi alapfogalmak, amelyek nélkül lehetetlen élni?

A pénzügyekhez való tudatos hozzáállás első lépcsőfoka a legalább alapszintű pénzügyi, ezen belül is hitelezési ismeretek megszerzése és azok alkalmazása a mindennapokban. Érthető, ha valaki tart a hitelfelvételtől, ha nincs teljesen tisztában, mit jelent a kamatos kamat vagy éppen a teljes hitel mutató, hogyan számolják a törlesztőrészletet vagy miért lehet fontos számára a BUBOR. Az alábbiakban nekik szeretnék segíteni, ezért néhány mondatban összeszedtem azokat a pénzügyi alapfogalmakat, amelyek nélkül szerintem lehetetlen a mai világban boldogulni. Read more

Miért kell 1,5-2 szeresét visszafizetni a felvett hitelösszegnek? – És ez hogyan csökkenthető?

Mit takar  a hitel visszafizetés? Mit jelent a kamat, THM, összes visszafizetendő? Milyen futamidőt érdemes választani?

Mikor kell visszafizetni a hitelkamatot?

Sok ember azt gondolja, hogy a hitel elején kell kifizetni a hitelkamatot majd csak a tőkét kell törleszteni. Különösen igaz ez, amikor türelmi idős hitelt vesznek fel, tehát a hitel akár első 10 évében csak kamatot fizetnek. Részben van is igazság ebben a gondolatban, de csak egy pici részben. Ugyanis a bank lényegében úgy gondolkodik, a leginkább elterjedt annuitásos (azonos törlesztő részlettekkel fizetett) hitelek esetében, hogy minden hónapban meg kell fizetni az éppen aktuális tőketartozásra jutó hitelkamatot, a törlesztő részletnek az ezt meghaladó része pedig a tőkét csökkenti.  Ezt tudva könnyen belátható, hogy a hitel törlesztése során a futamidő elején a kamatteher domináns a törlesztő részlet arányában, majd idővel a tőketörlesztés veszi át a domináns szerepet. De lássuk ezt egy szemléletes ábrán, ahol a kamat- és tőketörlesztés arányát mutatom be a törlesztő részleten belül, a hitel futamideje alatt.

hitel visszafizetés

 

A futamidő fényében az idő múlásánál lassabb arányban csökken a hitel visszafizetett tőkéjének aránya. Egy 8%-os kamatozású hitel esetében a futamidő 50%-áig a tőkének még csak a 35,5%-a került visszafizetésre.

 

hitel visszafizetése

 

Létezik olyan hiteltermék is, ami a hitel összegét időszakonként azonos összeggel csökkenti, de ez inkább a vállalati szegmensben elterjedt.


Mit takar a hitel visszafizetés? Mi a különbség a kamat, a THM és az összes visszafizetendő között?

Többször találkoztam azzal a gondolatmenettel, hogyha 4% a kamat, akkor 10 millió forint felvett hitelre 400 ezer forint a többlet visszafizetendő összesen, futamidőtől függetlenül. Ám ez alapvetően helytelen, a bank minden hónapban megnézi az aktuális tőketartozást és az aktuális éves kamat 1/12-ed részére igényt tart kamatfizetésként a többit tőkefizetésre lehet használni. Amit ilyenkor keresnek az az összes visszafizetendő a felvett összeg arányában. Ilyen mutatószámot törvényileg nem kötelező feltüntetni a hitelajánlatokban, de a következő táblázatban kiszámolom. Látszódik, hogy ez az érték jelentősen növekszik a futamidő emelkedésével.
hitel visszafizetés
A THM annyival több a kamatnál, hogy egy törvényben meghatározott 5 éves futamidőt alapul véve megmutatja, hogy mekkora lenne az átlagos éves hiteldíj %-os formában. Ez a mutató alapvetően akkor jó tájékozódási pont, amikor paramétereiben különböző befektetési vagy hitellehetőségeket kell összehasonlítani.

Hogyan csökkenthető a hitelre összesen visszafizetendő összeg?

Alacsony kamat: Érdemes jól kiválasztani az adott célhoz elérhető hiteltermékek közül a legalacsonyabb kamatozásút. Felújításra a bankok többségénél csak szabad felhasználású hitel érhető el, de néhány banknál elérhető erre a célra kedvezőbb kamatozású lakáscélú hitel, melybe még lakástakarék is betörleszthető. Ugyanígy egy napelem telepítését célszerű kamatmentes pályázati hitelből finanszírozni, szabad felhasználású hitel, vagy személyi kölcsön helyett.

Támogatások: Legyen szó állami pályázatról, önkormányzati, munkáltatói támogatásokról, CSOK-ról, támogatott hitelről, egészségpénztári támogatásról, harmadik vagy többedik gyermek születése esetén igényelhető 1 millió forintos hiteltartozás csökkentésről, vagy a lakástakarék megtakarításokról; ezek kombinálásával jelentősen csökkenthető a hitel visszafizetés.

Rövid futamidő: A korábbiakban már bemutatásra került,  hogy ha a hitel hamarabb kerül visszafizetésre, akkor rövidebb ideig kell fizetni a kamatterhet a bank részére és ezáltal alacsonyabb lesz az összes visszafizetendő. Természetesen bármikor lehetőség van előtörleszteni egy hitelt, ezt törvény garantálja! És jó finanszírozási forrása lehet a futamidő rövidítésének a hitelből finanszírozott ingatlan hasznosítása/bérbeadása is.


Mikor racionális hosszú futamidőt választani?

Tisztán pénzügyi szemmel nézve, megérheti hosszú futamidőt választani – ha például lakástakarékok kombinálásával – alacsonyan tudjuk tartani a THM-et és az alternatíva befektetéseken (például részvények, saját vállalkozás, vagy bármi más) magasabb hozamot lehet elérni.
Előfordul, hogy valaki például jövőbeni nyugdíját szeretné kiegészíteni, és itt nem számít a futamidő, csak az, hogy a törlesztő részlet ne haladja meg a havi bérleti díjat. Ilyenkor hosszú lesz a futamidő, de a végén lesz egy tehermentes ingatlan, melyet továbbiakban bérbe adva elérhető a nyugdíjas évek biztonsága.
Gyakran megesik, hogy a cél egy meghatározott összegű törlesztő részlet és az egyéb feltételek mentén nem lehet rövidebb futamidőt elérni. Ilyenkor is meg szoktuk találni a biztonságos és gazdaságos megoldást.
Albérlet helyett: gyakran találkozom azzal az élethelyzettel, hogy valaki belátta, hogy az albérleti díj fizetése hosszú távon nem jó befektetés. Ilyenkor is gyakran felmerül, hogy akár a jelenlegi jövedelmet és élethelyzetet látva hosszabb futamidőre is érdemes hitelt felvenni, a saját ingatlan megvásárlására.

Konklúzió

A cikk célja az volt, hogy segítsen eligazodni a bankhitelek törlesztési logikájában, és a hitelezés néhány fontos fogalmában. Illetve jól látszik, hogy vannak helyzetek, amikor racionális választás akár 1,5 szeresét is visszafizetni a felvett hitelösszegnek, de számos élethelyzetben ezt jelentősen le lehet csökkenteni.

Tervezd meg költségeidet a hosszabb, és boldogabb életért

 

Számos kutatás, cikk támasztja alá, hogy magasabb minőségű és hosszabb életnek néznek elébe azok az emberek, akiknek célja van az életével. Pénzügyi oldalról a hosszabb életet egy jól átgondolt pénzügyi tervvel is meg lehet támogatni. Mostani írásomban a tervezés fontosságáról és legfontosabb lépéseiről írok, hogy elhelyezzek néhány jelzőtáblát egy akár jobb minőségű, hosszabb élethez vezető úton.

 

Mi a cél?

 

Egy családi költségvetés megtervezésének elsősorban nem az a célja, értelme, hogy spóroljunk, hanem az, hogy biztosabban és gyorsabban tudjuk elérni azokat a célokat, amelyekhez a pénzügyi biztonság talaján vezet az út. Általában, amikor célokról beszélünk előkerül egy-egy aktuálisan megoldandó probléma (lerobbant az autó, elromlott a kazán), de mindenek előtt 5-10 éves időtávon megvalósítandó célokat érdemes kijelölni. Ilyenek szoktak lenni:
  • Saját/nagyobb/korszerűbb/kertes ház vásárlása/építése
  • Tanulmányok befejezése, végzettség növelése
  • Álomnyaralás
  • Esküvő, gyermek, család
  • Korai nyugdíjazás
  • Gondtalan nyugdíjas évek

 

1. Vezessük bevételeinket és kiadásainkat

A háztartás havi bevételeit és kiadásait nyomon követhetjük kockás papíron, excelben, vagy applikációkon keresztül. Ha bevásárolni mész szokd meg, hogy el kell tenni a blokkot. Hidd el enélkül nehezen menne a konyhapénz felhasználásának felgöngyölítése.
Ami fontos: (i) ne rettenjünk meg az eredményeket látva, ne feledjük a célt, hogy miért tesszük mindezt. (ii) Készítsünk költség-, és bevétel kategóriákat (ne legyen túl sok) és csoportosítsuk aszerint a tételeket.

Ez mind ahhoz kell, hogy legyenek adataink a pénzügyi helyzetünkről, amit kicsit megvizsgálva felismerhetjük, hogy abban mi a jó és mi az, ami fejlesztésre szorul. Ha ez az elborzadás/saját vállveregetés érzés nincs meg, akkor nem lehet se megvalósítható célokat kitűzni, se az azok eléréséhez vezető utat megtervezni.

 

2. Családi terv legyen

Nagyon gyakran azt tapasztalom, hogy a párok hamarabb költöznek össze, házasodnak meg, vagy akár vállalnak gyermeket, minthogy közösen kezelnék pénzügyeiket. Pedig a közös célok összekötnek, ellenállóvá tesznek, és a távolabbi célok szem előtt tartása segít meghozni a napi „áldozatokat”. A meglepetések megvásárlására pedig a legegyszerűbb mód a havi privát keret meghatározása, amiből mindenki azt vesz, amit szeretne és nem kell elszámoljon vele.

 

3. Merjünk nagyot álmodni

A tervezés során megcélzott vágyakat 5-10 éves időtávon is elképzelhetjük. Gondoljunk csak bele, hogy havi 20 000 forint lakásszámlában gyűjtögetve 4 év alatt 1 248 000 forint lesz, havi 100 000 forint pedig 6 240 000, míg ugyanezek a havi összegek 10 éves időtávon alsó hangon 3,1 és 15,6 millió forintra fognak gyarapodni. Mit tudnál ezekből megvalósítani?

Vajon a gyerekek taníttatásának költségeiről hosszú távon is fogunk tudni gondolskodni?

 

4. A terveket vessük össze a tényekkel

Próbáljuk meg először a jelen naptári évet megtervezni. A bemelegítés után a következő 5-10 évre is készítsünk tervet. Utóbbinál a fogcsikorgatást és az álmodozást egyszerre éljük meg és ez még inkább sarkall a pontos célok kitűzésére.

Az első félév után hasonlítsuk össze a tényadatokat a tervekkel. Saját tapasztalatom, hogy – hacsak nem vagyunk nagyon következetesek – az esetleges bevétel növekedéseket villámgyorsan lekövetik a kiadások növekedései. A terveink az évek folyamán egyre pontosabbak lesznek, egyre inkább megismerjük saját szokásainkat.

 

5. Tervezzük a megtakarítási arányokat

Egy két fős háztartás havi nettó 150-200 ezer forintból 10-15%-nál többet csak akkor tud félretenni, ha nem kell lakhatásra költenie, a többit elviszi a rezsi, étkezés, utazás, telefon, ruházkodás, egészségügy, ajándékok és társaik. Azonban az ezt meghaladó jövedelemnek a 40-50%-át félre kell tenni és nem napi fogyasztási célokra költeni, ha hosszú távon fenntartható kiadásszerkezet a cél. Például havi 600 ezer forintos jövedelemnél a fenti elvet követve már legalább havi 250 ezer forintot hosszú távú célokra kell allokálni. Gondoljunk bele például, hogy egy gyermek születésével az adókedvezmények és a családi pótlék havonta 24-86 ezer forinttal növeli a bevételeket (attól függően hányadik gyermek), első éveiben ennek legalább a felét félre kell tenni, hogy tudjunk neki saját szobát és megfelelő oktatást biztosítani, hisz egy gyermek életkorának növekedésével emelkednek a havi kiadások.

 

Egy jó pénzügyi terv, olyan mint egy iránytű: mutatja, hogy honnan jövünk és merre kell tartsunk, hogy célba érjünk.

Rántsuk le a leplet a kamatos kamatról

Minap olvastam egy Porfolio cikket, amelyben OECD országok pénzügyi tudatosságát vizsgálták. Ebben az szerepelt, hogy csak az emberek 27%-a tudott egyszerű és kamatos kamatot is számolni. Ennek a cikknek az a célja, hogy neked ez már ne okozhasson gondot. És betekintést nyújt egy állami támogatással kombinált termék hozamának időbeli alakulásába.

Hogyan kell kamatos kamatot számolni?

Nézzünk egy egyszerű példát: van 1 millió forintod és két évre beteszed bankbetétbe, a piacon most nagyon magasnak számító 2,5%-os éves kamat mellett, és egy év múlva is sikerül ugyanilyen kamaton újra befektetni. Mekkora lesz a betéted összege az adóktól és illetékektől eltekintve?

kamatos kamat

Sima kamatozás esetében, a kamat nem kerül lekötésre a 2. évben, így 1 050

000 forint az eredmény. Ha az első év végén a kamatok is lekötésre kerülnek, akkor a kamatos kamat képlet alapján 625 forinttal lesz magasabb az összeg. Tisztán pénzügyi szemmel nézve természetes magyarázata az eltérésnek, hogy a kamatos kamatozásnál újra befektetjük a már kifizetet kamatokat, és nem 0%-os alternatíva hozamot feltételezünk (tehát csak áll a mi, vagy a pénzintézet számláján), más megvilágításban azonban két különböző viselkedési formaként is lehet értelmezni.

Levonható így egy fontos következtetés:**

Aki befektetéseinek hozamait újra befekteti, 30 évre (például 4%-os kamat mellett) az 50%-kal magasabb összeg felett rendelkezhet majd, mint aki időközben elkölti, feléli azt. Az elmúlt 30 évre inkább jellemző 8% mellett pedig 200%-kal több hozam, tehát háromszor akkora végső tőke érhető el.

A kamatos kamatról itt megnézhetsz egy közérthető videót is

Milyen időtávon éri meg az egyszeri extrakamatért befektetni?

Létezik azonban egy olyan kamattal összefüggő gyakori optikai csalódás, mely a fenti ismeretek nélkül többnek látszódik, mint ami, ezt pedig időszakos egyszeri kamatnak, kamatprémiumnak, bónusznak szokták nevezni, de hasonlóan működik az adott évi befizetésre járó állami támogatás is (csak ez utóbbi jellemzően kamatozik a lejáratig), amelyek az lakás előtakarékossági, nyugdíjpénztári, egészségpénztári, Start számla megtakarítások esetében elérhetőek. Ezekre igaz, hogy jellemzően jóval magasabbak az aktuális kamatoknál, de annál kisebb a hatásuk az átlagosan elérhető hozamra, minél hosszabb futamidejű termékhez vannak csatolva. Nem szidni

szeretném ezeket a konstrukciókat, én is ki szoktam ezeket használni, csak érdemes tisztában lenni a működési elvükkel és a végső eredményhatásukkal.

Példaképp nézzünk meg egy leegyszerűsített lakásszámla megtakarítást! Mivel valamennyi lakásszámla felmondható (lakáscélra, állami támogatással) 4 év után, ezért 4 éves befizetésekkel számolok, illetve lehetőség van arra is, hogy év elején egy összegben történjen meg az éves befizetés. Lássuk tehát a 4 éves, havi 20 ezer forintos (éves 240 000) megtakarítású, 30%-os állami támogatású terméket. A betéti kamat 1% és tekintsünk el a számlanyitási és számlavezetési díjtól és a kiutalási időtől.

Szerinted mekkora lesz a teljes befektetési időre jellemző átlagos kamatos kamat? 30%-os az adott évi befizetésre járó állami támogatás és 1%-os a betéti kamat. 31%? Valahol 1-30% között?

 

kamatos kamat

 

960 000 forint saját befizetésen 1 276 590 forint érhető el, ennek az 11,73%-os átlagos hozamot jelent,*** ez a szám nagyon hasonlít a hasonló kamaton kínált lakásszámla termékek EBKM értékére, némiképp magasabb annál, a kezdeti feltételezések miatt. Ez az érték még mindig sokkal magasabb, más hasonló kockázatú befektetésnél, de messze elmarad a 30%-tól.
Gondolom van aki meglepődött az eredményen, és felmerülhet a kérdés, miért nem 31%?

Nézzük meg, hogy egy LTP a futamidejének egyes éveiben milyen hozamokat produkál és talán érhetőbb lesz mi történik:

kamatos kamat

 

Az első évben még teljesen érvényesül a 30%-os állami támogatás, amire rájön a betéti kamat, a hozam így 31%. A második évben már csak az új befizetésre, tehát a teljes 554 400 forintos tőkének kevesebb, mint a felére érvényes a 31%, a többi 1%-kal kamatozik, így az átlagos kamat 14% és így tovább. A 10 évben az addig felgyűlt több, mint 3 millió forintra az átlagos hozam 3,3% mely úgy jön, ki hogy közel 3 millió forint kamatozik 1%-kal és frissen befizetett 240 ezer forintra jön a 30%. És a szereplők által kínált lakásszámlák többsége jelenleg 0,1%-os kamatot kínál, még korábban a 3% se volt ritka.

Az állami támogatás az adott lakásszámla esetében 10 évig igényelhető, nézzük meg hogyan alakul az egyszerűsített LTP hozama, ha hosszabb futamidőben gondolkodunk:

kamatos kamat

 

Az átlagos hozam a futamidő növekedésével jelentősen csökken, a 4 éves 11,73%-ról, 10 éves időhorizonton 5,66%-ra, de talán ez már nem olyan meglepő a fentiek fényében.

Konklúzió

Valamennyi megtakarítási terméknél törvényileg kötelező az EBKM értékeket megadni – ami tulajdonképpen egy kamatos kamat – mindig kérdezd meg, ha egy ajánlatot kapsz! Ha nem tudnak ilyet mondani (és hozzáértő kínálta számodra a lehetőséget), akkor olyan kockázat van a termékben, ami miatt szintén érdemes egyet hátra lépve újra átgondolni.

Mindig a megtakarítás és a befektetés céljától függ a döntés a befektetési időtávról, de ha jelen példánál maradva 1%-nál magasabb hozam mellett tudod befektetni a pénzed (például államkötvénybe), akkor pénzügyileg racionálisabb a rövidebb futamidőt választani, mert akkor maximális az elérhető hozam.

Ui.:
A borítókép egy klasszikus fraktált ábrázol, aminek az a sajátossága, hogy bármilyen nagyításban önmagát adja. Kicsit ilyen a kamatos kamat is, kamatozik a kamat, majd következő időszakban annak a kamata is, majd annak a kamata is…

* Ha a képletbe éves kamat helyett havit és az évek száma helyett a hónapok számát helyettesítünk be úgy is érvényes a képlet.
** Nézzük meg mi történik 30 éves időtávon különböző éves átlagos kamatszint esetében

kamatos kamat

***átlagos hozam helyességét az alábbi módon tudjuk ellenőrizni:240e*(1,11732)^4+ 240e*(1,11732)^3+ 240e*(1,11732)^2+ 240e*(1,11732). Számítása a BMR képlettel történt az excelben az alábbi pénzáramlásokkal (-240 e, -240 e, -240e, -240e, +1 276 590)