A 2008-as gazdasági válságot az egyetem falai között tapasztaltam meg, egy kedves előadó azt mondta: „Ne csüggedjünk, válság idején a nagyobb vagyonú emberek veszítenek többet, a társadalmi különbségek pedig csökkennek. Így a frissen végző egyetemisták relatív pozíciója javul”. De mit tehetnek a vagyonosok a mostani válságban, hogy minimalizálják a veszteségüket? Különösen mit tehetünk az ingatlanvagyonnal, amit nehéz mobilizálni, hisz sok esetben az életterünk?

Van megoldás, bármilyen furcsán is hangzik: hitelt kell felvenni az ingatlanra.

Lent bemutatom, hogy 6,39%-8,34%-os kamatokon a legtöbb helyzetet meg tudunk finanszírozni. De a kulcskérdés, hogy mibe fektessük az így felvett összeget? A jelenlegi lakossági állampapír kamatok államilag támogatottak. Rendkívüli (és valószínűleg rövid ideig fennálló) helyzet, hogy a megtakarítások hozamai 7-9 százalékponttal meghaladják a hitelek kamatait. Az inflációkövető állampapír jövő évi várható hozama 15,5% körül lesz, és a 2023-as várakozások se sokkal jobbak, így a folyamatos áremelkedésnek valami „hasznát” is lehet venni.

Hogyan lehet több havi fizetést megkeresni évente hitelből  történő állampapírba fektetéssel?

10 millió forint hitelfelvételének a kamatköltsége 7%-os kamat mellett havi 58 300 forint, 10 millió forint 15,5%-os hozam mellett havi 129 166 forintot hoz, így a havi nyereség több, mint 70 000 forint. Éves szinten 10 millió forintonként kicsit több, mint 850 000 forint. 10 millió forint felvételéhez, 10 éves időtávra, nagyjából 232 000 forintos jövedelmet szükséges igazolni a banknak. 850 000 osztva 232 000-rel ez 3,7 hónap. Ha a hitel kamata 8%, és a betéti hozam csak 12,72%, akkor jön ki kettő havi jövedelemre a különbség. Mert akkor „csak” 485 000 forint a nyereség 10 millió forint befektetésre . Ha valaki 40 millió hitelt vesz fel 8,29%-os kamaton és azt befekteti átlagosan 14%-os hozamon, akkor 2 év múlva a nettó kamat nyeresége 8,3 millió forint, 3 év alatt pedig 13,1 millió. Ebből az összegből bőven ki lehet gazdálkodni, a hitelfelvétel és az állampapír visszaváltási díját is.

Mik a hitelfelvétel és állampapír befektetési kombináció legnagyobb előnyei?

A kombináció első összetevője – ingatlanfedezetes hitel

Arról már korábban írtam, hogy ki hitelképes, és milyen szempontokat vesznek figyelembe a bankok.

A hitelnek kell legyen egy célja, az ingatlanfedezetű hitelek kamata, akkor a legkedvezőbb, ha lakáscélhoz kötődik. A lenti táblázatból látszódik, hogy még van 9% alatti kamat szabad felhasználású hitelek esetében is.

A kombináció második összetevője – Állampapír befektetés

A kombináció bármilyen befektetési lehetőséggel működne, ami a fenti hitelkamatnál nagyobb. Azonban most a tankönyvek szerint legbiztonságosabb befektetési lehetőséget vesszem alapul ezek pedig az állampapírok. A Diszkont Kincstárjegyek és az infláció követő prémium állampapírokról is írtam ebben a korábbi cikkemben, illetve a hivatkozott cikkben az államcsődről is írtam egy bekezdést. Milyen hozammal érdemes számolni? Mai ismereteink szerint a 2029/J sorozatú prémium állampapír hozamai: 2022-ben fixen 11,75%, 2023-ban a 2022-es infláció – 14% középérték– plusz 1,5%-os prémium mellett várhatóan 15,5%. 2024-ben pedig az MNB inflációs várakozásának középértéke és prémium alapján 13,75%. Véleményem szerint előfordulhat, a hivatalos inflációs várakozás még mindig túlzottan optimista. Mert még mindig nehéz belátni a jelenlegi politikai, gazdasági, egészségügyi helyzetének az inflációs folyamatra gyakorolt valamennyi hatását. Érdemes egymás mellé tenni, akár csak a 2022. júniusi és szeptemberi inflációs jelentést. Júniusban 2023-ra az inflációs várakozás 6,8-9,2% volt. Ugyanez az érték szeptemberben már 11,5-14%, pedig már az ukrán konfliktus 2022.02.24-én kitört.

 

Konklúzió

Az idei évben azt tanultam meg, hogy a híreket nem csak átpörgetni kell, hanem olvasni a sorok között, alaposan átgondolni az események saját életünkre való kihatását és felismerni a veszélyeket, lehetőségeket. Én nehezen tudnék a nyersanyag árváltozások alakulásáról tippeket adni. De a szakterületemen a finanszírozás területén a jelenlegi helyzetben kirajzolódott a cikkben leírt lehetőség. Rendkívüli és várhatóan rövid ideig fennálló helyzet, állt elő, mert a bankok késleltetik a hitelkamatok emelését, az állam pedig támogatja a lakossági állampapír befektetéseket. Számos előnye van, a hitelfelvétellel egyidejű befektetésnek. A nehezen mozgatható ingatlanvagyon, a hitelképesek számára mobilizálható, így meg tudja védeni legalább részben ezt a vagyontárgyat az elinflálódástól. A pozíció bezárható, ha a kamatkörnyezet változik, a legjobb konstrukcióban 30 000 forintért végtörleszthető a hitel. Ha viszont a válság fordulópontján szembejönnek „kihagyhatatlan ajánlatok”, akkor lesz likviditás. A megteremtett likviditás, akár kisebb, részben nem várt élethelyzetekben is átsegít a nehezén. Nem ajánlom a konstrukciót azoknak, akik: tartanak a hitelfelvételtől, az ingatlanuk elzálogosításától, akik nem hitelképesek, akik aggódnak, hogy jövedelem nélkül maradnak a válság miatt. De, aki nyitott és megismerné a konstrukció többi részletét, személyre szabott tájékoztatást, és díjmentes támogatást szeretne a hitelfelvételi folyamatban, az keressen bizalommal.

Sokan kérdezik, hogy akár lakásvásárlás, autóvásárlás, vagy egyéb tervezett nagyobb összegű kiadás előtt mibe fektessék a pénzüket rövid távra. Tekintettel arra, hogy hitelközvetítéssel foglalkozom, nincs pénzügyi érdekeltségem a megtakarítások kezelésénél, de egy hitelfelvétel előtt mindig átfogóan tekintjük át a személy, család pénzügyi helyzetét. Korábban kicsit nehéz volt erre az élethelyzetre igazán frappáns választ adni, hiszen a bankbetétek sok esetben méltatlanul alacsony kamatot fizettek, és még ki kell fizetni a tranzakciós illetéket és a kamatadót is. Ugyan napi szinten változnak, de azért a Diszkont kincstárjegy 10.04-ei kamatszintjei is meggyőzőek: 11,25-12,95% közötti hozamot lehetett elérni (lásd lenti táblázat), ha valaki éven belül fektet állampapírba. Ez azt jelenti, hogy ha valaki 10 millió forintért Diszkont kincstárjegy papírokat vásárol, akkor 11 137 833 forintja lesz 323 nap alatt (éves 12,95%-os kamat) és 10 420 433 forintja lesz 2022.02.22-én (éves szinten 11,25%-os hozam).

 

Befektessük-e az önerőt állampapírba?

Ingatlan vásárlás, de akár még építkezés esetén is felmerül, hogy akár néhány hónapra, de új építésű ingatlan esetében akár éves időtávon, mibe fektessék az önrészt. Meg kell találni az arany középutat az átadott foglaló kapcsán különösen új építésű ingatlan vásárlás esetében. Egyrészt a foglaló duplán jár vissza, ha az eladó elállna. Ez önmagában arra ösztönözne, hogy a jelenlegi emelkedő építési költségek mellett, magas foglalót tegyünk le, nehogy elálljon az építtető és másnak drágábban eladja mire elkészül. Másrészt egy új építésű ingatlan esetében, ha a kivitelező csődbe megy – például a kereszttartozások miatt egy jól prosperáló cég is veszélybe kerülhet – akkor viszont sok esetben nem, vagy csak kis részben sikerül visszakapni az átadott összeget. Hiszen a teljes pénzügyi rendezésig a generálkivitelező nevén van az ingatlan. És ugye a vételár nem függ attól, hogy mikor lesznek átadva az összegek. Pedig a fenti számításból jól látszódik, hogy milliókat is jelenthetnek az időközben „elvesztegetett” kamatok. Természetesen egy adásvétel soktényezős alkudozási folyamat, és egy építkezés esetében  többet lehet spórolni áremelés előtt megvásárolni az anyagokat, mint keresni a kamatokkal, ezért inkább egy táblázatot készítek, hogy milyen összeg és időtáv esetén mekkora Diszkont kincstárjegy kamattal lehet számolni:

 

A Diszkont kincstárjegy néhány alapvető tulajdonsága:

  1. Éven belüli lejáratú.
  2. Lejárat előtt is eladható (2022.10.03-án próbáltam egy összeget idő előtt visszaváltani, arra is kifizette az Államkincstár az időarányos kamatot). De lejáratkor fizeti biztosan a megvásárláskor előirányzott kamatot.
  3. Kamatadómentes, és államkincstári számláról a felszabadult összeg transzferálása is tranzakciós díj mentes.
  4. A hozamot fordított logika alapján számítják, a lejáratkor kifizetett összeg (névérték) 100%, vásárláskor pedig névérték alatt példaképpen az éves lejáratú (323 napos) papír esetében 89,61%-on lehet venni. Így megvásárlásakor visszafelé kell gondolkodni.
  5. 10 000 forintos címletekben vásárolható.

Diszkont kincstárjegyet, vagy az inflációkövető prémium állampapírt éri meg venni?

Hosszabb távú 5-7 éves befektetési időtávon a jelen inflációval terhelt időszakban kecsegtető lehetőséget kínál a lakosság részére elérhető prémium magyar euró -és forint alapú állampapír. Ennek a terméknek nem mennék bele a részleteibe, azonban azt kiemelném, hogy mindig az előző éves infláció alapján számol kamatot, azonban újításként a 2027/J és a 2029/I sorozat első éves kamata nem a 2020-as 5,1%-os infláció alapján kerül meghatározásra, hanem 11,2%. A kamatprémium az 5 éves papír esetében 0,75% a 7 éves papír esetében 1,5%. Jelen ismereteink szerint a hosszabb lejáratú állampapírok is visszaválthatóak a lejárat előtt is. Így akár rövid távra is érdemes lehet hosszabb lejáratú értékpapírt venni pénzügyi szempontból. Korábban még a MÁP Pluszról írtam, de a mostani inflációs környezetben már egyértelműen van annál jobb választás. Amikor azonban valaki a több éves megtakarítása befektetéséről dönt, akkor leginkább az államcsőd kérdése merül fel. A választás azon múlik, hogy ki-mit gondol ennek esélyéről.

 

Mennyi az esélye az államcsődnek? Akkor mi történne?

Alapvetően jelen pillanatban nem ismert olyan makrogazdasági tényező, ami miatt jelentős csődkockázatot árazna a piac. Az ország csődkockázati felára (CDS felár) az elmúlt 15 éves csúcsának (5 éves USD CDS 2012.01.05-én 735 bázispont volt) jelenleg a harmadát sem éri el. Azonban sok ember aggódik, mert sok minden változásban van, törékenyek és egymásra épülnek a gazdaságok, cégek, családok. Ezért is könnyebb állást foglalni a rövid lejáratú Diszkont kincstárjegyek mellett, mert rövidebb időtávon kisebb az államcsőd valószínűsége. Illetve egy csőd felé tartó folyamatban is inkább elképzelhető, hogy korlátozzák, drágítják a hosszabb eredeti futamidejű állampapírok visszaváltását. Vélhetően mindent meg fognak tenni a lejáró állományok vissza fizetéséért. Így a Diszkont kincstárjegyek visszafizetése némileg biztonságosabb. Például a PMÁP visszaváltási díja volt már 2%, most ismereteim szerint 1%, de változhat az is, hogy mekkora összeg visszaváltására vállal kötelezettséget a Kincstár –jelenleg 50 millió forint-. Az egyéb forgalmazók esetében – mint például a bankok – a díjak is magasabbak és még ekkora összeg visszaváltására sincs garancia. De normál időszakban másodpiaca is van az állampapíroknak, így nem csak az állam részére adható el. Emellett azt is el kell mondani, hogy a magyar lakosság birtokolja az állampapírok negyedét, mely nemzetközi összehasonlításban kiemelkedően magas arány, így különösen érdeke a Magyar Államnak óvni ezt a kapcsolatot.

 

Hogyan nyitottam meg a kincstári értékpapírszámlámat?

Előzetesen regisztráltam az államkincstári számla igényemet az alábbi oldalon. Majd időpontot foglaltam a személyes megjelenésre. Itt mindenben segítettek, ami fogalmat nem értettem, családtaggal együtt nyitottunk, tudtunk egymásnak meghatalmazást adni, különböző rendszerek kezelésére. Mondtak egy telefonszámot, hogy hol lehet állományadatokról érdeklődni.

A másik út, ha ügyfélkapus hitelesítéssel a személyes jelenlétet elkerülve kíván valaki számlát nyitni. Ilyenkor pontosan érteni, kell, hogy mi mit jelent. Itt található egy leírás a folyamatról és segédletek.

 

Összefoglalás

A jelenlegi rendkívüli inflációs környezetben sokat hallani, hogy nem szabad bankbetétben és otthon készpénzként tartani a megtakarításainkat, mert elértéktelenedik. Azonban az nem szokványos, hogy néhány hónap alatt is jelentős hozamot lehet elérni. A cikk célja az volt, hogy egészen a hogyan szintig lebontva bemutassa rövid távra hogyan érdemes befektetni az akár időszakosan rendelkezésre álló kisebb-nagyobb összegeket. Ez a módszer még kis összegű megtakarításra is tökéletet, ha havi lekötést választunk. Lejáratkor lehet kicsit mellé tenni és újra lekötni. De igazán látványos hozamokat nagyobb összeg, akár néhány hónapos megtakarítása esetén lehet elérni.

Miközben január elején még 1,06 százalékon és 1,54 százalékon állt az ötéves és tízéves BIRS referencia-kamatláb, júniusra mindkettő nagyságrendileg megkétszereződött. Ez a következő időszakban a piaci hitelek kamatainak további emelkedését valószínűsíti. Mivel ritkán van ennyire egyértelműen beazonosítható fordulópont a kamatpiacon, érdemes odafigyelni a változásokra. Röviden az alábbiakban megmutatom, mi történt, és mit lehet tenni, hogy senkit ne érjenek veszteségek a hitelkamat-emelkedés miatt. Olvass tovább

Az elöregedő társadalmak sajátja, hogy a felosztó-kirovó nyugdíjrendszerben a várható nyugdíjak reálértéke nem fenntartható, és mivel egyelőre a robotok még nem tudják elérni az alkalmazásuk miatt előre jelzett nyugdíjemelést, érdemes mielőbb elgondolkozni azon, milyen alternatívái vannak az állami öregségi nyugdíjnak. Devizába fektessünk vagy nyugdíjpénztárt nyissunk? Inkább nyugdíjbiztosítást kössünk vagy ingatlant vásároljunk? A döntés nem egyszerű, ezért összeszedtük a lehetséges megtakarítási formák előnyeit és hátrányait. Itt a nagy nyugdíjkörkép – második rész. Olvass tovább

Az elöregedő társadalmak sajátja, hogy a felosztó-kirovó nyugdíjrendszerben a várható nyugdíjak reálértéke nem fenntartható, és mivel egyelőre a robotok még nem tudják elérni az alkalmazásuk miatt előre jelzett nyugdíjemelést, érdemes mielőbb elgondolkozni azon, milyen alternatívái vannak az állami öregségi nyugdíjnak. Devizába fektessünk vagy nyugdíjpénztárt nyissunk? Inkább nyugdíjbiztosítást kössünk vagy ingatlant vásároljunk? A döntés nem egyszerű, ezért összeszedtük a lehetséges nyugdíj előtakarékossági formák előnyeit és hátrányait. Itt a nagy nyugdíjkörkép – első rész. Olvass tovább

Tegyük fel, hogy fordult egyet a szerencse kereke és nagyobb összeget nyertél a lottón, esetleg örököltél esetleg lejár megtakarításod, vagy egy nagyobb bónuszt kaptál. A már meglévő hitel előtörlesztése vagy végtörlesztése ilyenkor megfontolandó pénzügyi döntés lehet, hiszen könnyedén lefaraghatod a hiteled törlesztőrészletének további összegeit, sőt még szerencsésebb esetben a teljes kölcsönösszeg 1-2 százalékáért akár egyben visszafizetheted a teljes kölcsönösszeget. Érdemes azonban átgondolni, mikor éri meg leginkább az előtörlesztés vagy a végtörlesztés. Az alábbiakban ehhez szeretnék segítséget nyújtani.

Olvass tovább

Úgy érzed, hogy az albérlet ára, a rezsiköltségek és a megélhetésre szánt összegek mellett egyszerűen nincs keret félretenni és emiatt totálisan esélytelennek látod azt, hogy néhány éven belül összegyűjtsd akár csak a hitelhez szükséges önerőt is? Olvass tovább, mert az állampapírtól kezdve a CSOK-on, a babaváró hitelen és jónéhány spórolásra ösztönző alkalmazáson keresztül mutatok néhány módszert, amellyel – ha hiszed, ha nem – sikerülhet a lehetetlen! Olvass tovább

A koronavírusjárvány a gazdasággal együtt más pályára állította a hitelezési piacot is. Habár a hiteltörlesztési moratóriummal az állam egy időre befagyasztotta a törlesztéseket, a háttérben a kockázatok csökkentése érdekében a bankok beindították a hitelezési feltételek szigorítását az elfogadható jövedelemtől kezdve a fedezeten át a kamatok növeléséig, ezen szigorítások feloldása elindult ám még nem vagyunk a folyamat végén. Nem csak a bankok bizonytalanságérzete növekedett, hanem a piac is beárazta a kockázatokat, így a kamatok – főleg az éven belüli kamatperiódusú kamatok – emelkedni kezdtek. Bár most még a moratóriummal élők nem érzik, de kamatfordulókor, várhatóan egy lényegesen magasabb kamatszinten árazódik át a hitelük, így növekedni fog a havi törlesztőjük. Az alábbiakban megmutatom, miért érdemes a következő hónapokban átgondolni egy esetleges hitelkiváltást, kamatperiódus váltást, előtörlesztést és/vagy végtörlesztést, és vázolom, hogyan néznek ki a hitelkiváltás költségei és menete.

Olvass tovább

A 2008-as válság óta soha nem látott mértékű gazdasági felbolydulás tapasztalható világszerte: a koronavírus-járvány miatt dinamikusan nő a munkanélküliek száma, rendkívül volatilisak a tőzsdék, befagyott a magyar lakáspiac – és egyelőre nem látni sem a világjárvány végét, sem a várható recesszió lefutását. Egy ilyen nehéz helyzetben érdemes átgondolni, milyen lehetőségek maradtak, ha valaki biztonságban szeretné tudni hosszú évek munkájával félretett megtakarítását. Ezért az alábbiakban összeszedtem, mibe érdemes befektetni válság idején. Olvass tovább

 

A Lakástakarék pénztári megtakarítások állami támogatásának megszüntetésével lakás vásárlók széles köre keres alternatív befektetési formát. Sok cikket átolvastam NOK-os kérdésben, de csak részben fedték le a lenti gondoltatokat.

 

Mi is a NOK (Nemzeti Otthonteremtési Közösség)?

Egy közösségi finanszírozási forma, mely új építésű ingatlanok vásárlására jött létre, a tagjai számára maximálisan éves 300 000 forintos állami támogatást nyújtva. 10-15 év alatt a befizetett 10-40 millió forintra 3-4,5 millió forint állami támogatás igényelhető általa. A CNOK oktatásán a 15 éves konstrukciókat mutatták be, ahol maximálisan 15 millió saját befizetés mellett (amin felül legalább 1,2 millió forintot biztosítási és szervezési díjra is ki kell fizetni) érhető el a 4,5 milliós állami támogatás. Ez az összeg, vagy ennél kisebb megtakarítási összeg az optimális pénzügyi szempontból, nagyobb megtakarításnál csak az egyéb költségek nőnek, az állami támogatás már nem.

 

A NOK legerősebb gyengepontjai:

  • Erre még a sajtóban is különböző álláspontok vannak, de egyedül a tag szerezhet az ingatlanban tulajdont, ezért CSOK-kal nem kombinálható, csak egyedülállóknak. Az oktató szerint várható szabályzat változás ezen a területen, de amíg ez nem történik meg széles kör záródik ki emiatt!
  • Erről keveset olvasni, de annak ellenére, hogy a sorsolás időpillanatában már legalább 20% önerő befizetésre került, és a NOK által kifizetett összeg egy része állami támogatás, a NOK csak egy részletben utal, utolsó részletként, tehát olyan kivitelezőt kell találni, aki hajlandó az akár 19,5 milliós összeget megfinanszírozni előre, és hajlandó legalább ezen összeg erejéig a szakaszos finanszírozástól eltekinteni.
  • A tag igazolt, szabad jövedelme (akár külföldi is) 50%-ban terhelhető, tehát a tagnak körülbelül 200 ezer forint szabad jövedelemmel kell rendelkeznie az elején és a vásárlás pillanatában is (ez jelenleg 400 ezer forintos jövedelem felett, 10 éves kamatperiódusra akár 60%-is lehet) és még adóstárs se vonható be a hitelbe, férj-feleség sem (ezzel kapcsolatosan is azt a tájékoztatást kaptam, hogy változni fog a szabályzat)! Ez tovább szűkíti azok körét, aki egyéb hitel jellegű kiegészítő finanszírozást is igénybe tud venni a NOK-kal egyidőben, így akár a CSOK hitel felvétele is problémás lehet.
  • De, ami az igazi probléma külső finanszírozás bevonása esetén, hogy jelenleg ranghely probléma miatt banki finanszírozással nem kombinálható a NOK! Erre a problémára az oktatáson részt vevő banki stratégiai partner azt mondta, hogy azon dolgoznak, hogy a NOK ingyenes hitelét kiváltanák egy kamatozó hitelre. Nos ez pénzügyi szempontból nagy gazdaságos megoldás, de még nem tudott részleteket mondani.
  • Bizonytalan, hogy mikor sorsolják ki a tagot, így nehéz időzíteni a vásárlás időpontját.
  • Állami garancia (OBA, BEVA) nincs a saját befizetésekre sem, a „szervező” a kihelyezetett hitelekre 3%-os tartalékot képez és tőkeerős az MNB által kiválasztott és szerződött ellenőrzött cégek („szervező”) kezelhetik a befizetéseket.
  • A rendszer csak új építésű ingatlanok megvásárlását finanszírozza. Eleve szűk réteg, aki új építésű ingatlant szeretne vásárolni, és tisztán pénzügyi szempontokból kevés esetben racionális döntés. De új autókat is vásárolnak emberek, pedig pénzügyi szempontból nem biztos, hogy a legjobb döntés. Különösen nem érdemes annak várnia az új építésű ingatlan vásárlásával, akinek megvan az önereje (és ha kell hitel is hitelképes) tekintettel az új építésű ingatlanok 5%-os ÁFÁ-jának növekedésére. De én azt gondolom, hogy vannak olyan emberek, akiknek olyan magas az „alternatíva költsége” a használt lakásnak, hogy megérheti neki. Például külföldön él, sokat keres, vagy csak nem tud a felújítással/karbantartással foglalkozni és nem is akar erre mást megbízni. Emellett az új építésű lakóparkok lakó környezete is vonzó lehet.
  • Az állami támogatás ugyan jelentős összegre is rúghat, de nagyon magasak a rendszerben fizetendő költségek, melyek összege az állami támogatásnak akár a felét is felemésztheti, de megnézzük majd ezek figyelembe vételével a hozamokat.
  • A rendszer hosszú távú fennmaradásában komoly kockázat van, kevesen is vágtak eddig bele, és nagyon magasak a rendszer költségei, mely nem lenne életképes az állami támogatás nélkül.
  •  

    Ezek után, ki jöhet leginkább szóba?

    Olyan új ingatlanba fektető, aki eléggé tőkeerős, és van ideje várni az ingatlanra.

    Szerintem nekik érdemes mérlegelni a belépést:
    1. Lakásukat lecserélők: Őket nem sújtja a várakozásból fakadó potenciális áremelkedése az ingatlanoknak, hiszen kompenzálja őket nagy részben a használt lakásuk árának növekedése és a lakhatási probléma megoldása sem égető. Itt nem kell feltétlenül a maximális összegre szerződni, csak amennyi várhatóan a csere értékkülönbségére majd.
    2. Befektetők: Ha valaki már most venne használt lakást hitelből, de tudja, hogy idővel új építésű szeretné cserélni, akkor is racionális lehet beszállni egy ilyen közösségbe, mert addig is hasznosítható a hitelképesség, bérbe adható a kisebb értékű ingatlan, és az ingatlan értékének változása is nagy részben le van fedezve, míg kifizetésre nem kerül a NOK, de a végén mégis lesz egy nagyobb értékű, új építésű ingatlan.
    3. Gyermekeik, unokáik lakáscéljára gyűjtők: Itt sem számít annyira az időfaktor, és szóba jöhet az új ingatlan is. Talán ebben a körben vannak olyan emberek, akik inkább ezt a formát választanák, mint a hitelből történő vásárlást.
    4. Külföldön élő/dolgozó magyarok: Ha ők befektetési ingatlan vásárlásán gondolkodnak és az alternatíva hozamuk a lenti számítások alatt maradnak, akkor nekik is szóba jöhet ez a forma, de nekik is jobban megérheti pénzügyi szempontból hitelből ingatlanba fektetni. Megyeszékhelyeken, ahol az ügyfelem szerint egy forint befektetésen nagyobb hozam érhető el még egy 20%-30%-os önerővel és a 19,5 milliós NOK-kal már lehet új építésű ingatlant is venni.
    5. Építési telekkel rendelkezők: Amennyiben valaki például gyermekének szánva, vagy befektetési/eladási céllal új építésű ingatlanhoz szeretne jutni, és nem számít pontosan mikor történik majd meg, akkor is racionális lehet akár egyedül, akár ikerház építésére összeállni és igénybe venni a NOK lehetőségét, megfelelő önerő megléte esetén.
    Nem értem, hogyha törvényileg kötelező minden befektetési lehetőség esetében EBKM-et is közölni (a befektetési alapoknál pedig költségmutatót), akkor erre a megtakarítási formára miért nincsenek ilyen számítások?! Erre a probléma felvetésemre, az alábbi választ kaptam: „Az EBKM, TKM vagy más mutató a Magyar Nemzeti Bank által szabályozott termék esetén számítható ki. A NOK termék esetén nincs ilyen hatóságilag jóváhagyott mutatószám.” Hiszen racionális befektető az alternatíva hozamok fényében dönt. Ezért próbáltam kiszámítani ennek a kalkulátornak a havi fizetendői alapján:
    Nézzük a két termék hozamait:
    1. NOK-rapid, ez egy olyan október óta bevezetett új termék, amelyben minden tag gyorsítva fizeti be a megtakarításait és garantáltan 4 éven belül kisorsolásra is kerül. A cnok weboldalán leírtak szerint a tagok 63%-a 2 hónap alatt, 96%-a pedig 26 hónap alatt ingatlant választhat:
    NOK
     

    Mivel érdemes ezt a hozamot összevetni?

    Sokan a hitelből történő azonnali vásárlással vetik össze, ami jogos lehet és véleményem szerint is jobban megéri azonnal venni ingatlant hitelből, mint ebbe fektetni. A másik lehetőség, hogy erre, mint befektetésre gondolunk és mivel még nem akarunk ingatlant venni, ezért a megtakarításaink alternatíva hozamával vetjük össze, mindenki döntsön saját belátása szerint.
    1. NOK-klasszik, ez egy olyan termék, ahol 15 évig havi egyenletes összegben 93 833 forintot fizet be a szerződő, és valamikor a 3. és a 15. év között kisorsolják. A lenti számításokban nem számolok előre licitálással, ezért a 3. év előtt ki sem sorsolható a tag, mert nem gyűlik össze a 20% saját ereje.
    NOK

     

    Tekintettel arra, hogy a feltételezett tag nem licitál, ezért talán inkább az 5. évtől várható hogy kisorsolják, ha azt feltételezzük, hogy azt követően egyenlő eséllyel kerül sorra, akkor a várható átlagos hozam 14,5%.

    Konklúzió

    Számos gyenge pontja van tehát a fent bemutatott rendszernek, azonban talán még mindig akad néhány olyan speciális körülmény, ahol érdemes lehet befektetni egyéni szempontból, pénzügyi értelemben, főleg azoknak, akik tőkeerősek, új ingatlant szeretnének, és van idejük várni.