Tag Archive for: kamatperiódus

2023.. október elején bejelentették, hogy a lakáshitelek esetében 8,5%-os önkéntes THM plafont vezethetnek be a kereskedelmi bankok a kormány ajánlására. Ritkán történik ilyen horderejű változás a hitelközvetítői szakmában, mint ez. Ezért éjszaka „tollat” ragadtam és összefoglaltam a gazdasági környezetet, amiben a döntés született, hogy mekkora változás ez a bankoknak, illetve, hogy mit tegyen, aki hitelfelvétel előtt áll. Lássuk a kamatplafon döntés részleteit.

8,5%-os THM plafon környezetének implikátorai

A csapból is az folyik, hogy milyen magas az infláció az elmúlt időszakban. Ilyen inflációs környezetben az a legfőbb gazdasági cél, hogy a szereplők kicsit „lehűljenek”, ezt a kamatok növelésének eszközével lehet ösztönözni. Ezért jelentősen emelték az elmúlt időszakban Magyarországon is a jegybanki alapkamatot és az egyéb hasonló hatású indikátorokat. Ez eredményes is volt, mert:

  • A lakáspiaci tranzakciókat figyelve 2023 1-8. között 58 307 ingatlan adásvétel zajlott, ami havi átlagban 7 288 tranzakció. Ez az érték 2022-ben 10 000 felett volt a Duna House becslései alapján. Tehát a 2008-as válság utáni mélységbe esett a tranzakciószám.
  • A lakáshitelek 2023 1-6. hónapban az előző év azonos időszakának egyharmadára csökkentek az MNB adatai alapján.
  • Az építőipari termelés 2023 01-07 időszakban 2022. év azonos időszakához képest 5,3%-kal csökkent. Az építőipar adta a 2022-es bruttó GDP 6,3%-át a KSH statisztikái szerint, mely jelentős.

Azonban részben a fenti ábrákon bemutatott folyamatok következményeként a gazdaság növekedése is visszaesett. Egyéb intézkedések mellett júniusban a Babaváró és a nem falusi településeken elérhető CSOK támogatásrendszer szigorítását is bejelentették. A „városi” CSOK 2024-es átalakítása a fent vázolt tendenciák mellett szintén a lakáspiaci tranzakciók, a hitelezés, és az építőipar csökkenésének irányába hat. Azonban modernkori társadalmunk politikai-gazdasági vezetésének kiemelt célja a gazdasági növekedés, így véleményem szerint leginkább ennek élénkítésének céljából jelentették be 2023. október 4-én az önkéntes 8,5%-os lakáshitel kamatplafon bevezetését, de egy ilyen bejelentés mögött mindig több ok áll egyszerre.

Hitelkamatok alakulása

A kamatok alakulása kapcsán azt látjuk, hogy a nemzetközi kamatkörnyezetben sajnos késlekedik a makroelemzők által nyárra várt csúcspont utáni mérséklődés. Például az amerikai 10 éves államkötvények hozama 16 éves csúcson van és sajnos nem látszódnak tetőzés jelei. Így sajnos a környezetből fakadóan érdemi lakáshitelkamat csökkenés nem várható a közeljövőben Magyarországon sem, hiszen egy kis, nyitott gazdaságnak, a pénzpiaci szempontból nagyobb országokhoz képest kell egy kamatfelárat kínálni, hogy a pénzpiaci befektetőknek vonzó alternatíva legyen.

A lakáshitelek kamatváltozását (tehát egy 10 évig fix hitelnél a 10. évben történő átárazódását) két típusú mutatóhoz igazíthatják a bankok (minden bank választhat). Az egyik az állampapír kamatokon alapul, a másik pedig a bankközi kamatcsere ügyletek (BIRS), MNB által közzétett értékén. Ez utóbbi indikátor azért is nagyon hasznos, mert a bankok, ha egy rendelkezésükre álló összeget hitelként nem tudnak kihelyezni, akkor eladják egymásnak. És ezeknek a napi, valós tranzakcióknak a kamatát nyilvánosságra is hozza az MNB:

Ezen ábra alapján a benchmark kamatok már 2023. április óta tartósan a 8,5%-os THM plafon alatt vannak. Átlagosan 7,5%-os szinten, ami fedezni tudja a kamat és a THM közötti különbséget. Így az intézkedés összességében nem fog jelentős veszteségeket okozni a bankoknak.

Saját hitelezési tapasztalataim is egybevágnak a fenti ábrával, már negyed éve kifejezetten ritka, hogy 8% feletti kamat mellett adjak be lakáshitel igénylést. Azonban az internetes kalkulátorokban nem ez látszódik, ott jellemzően nem ennyire kedvezőek a kamatok. Ennek oka, hogy csökkenő kamatkörnyezetben különösen kiéleződik a bankok közötti egyedi kamatalku, kamatverseny. Tehát közvetítőkön keresztül jobb egyedi kamatot kínálnak a tudatos hitelfelvevőknek, mint a hirdetményi kamatuk. Készítettem egy ábrát is, amely szemlélteti, hogy mi az általam kapott „legjobb” egyedi kamathoz kapcsolódó THM. 300 ezer forintos jóváírás vállalása mellett, 20 millió forintos hitelre elérhető „átlagos”. Illetve a bankok hirdetményei szerinti „legrosszabb” kiinduló kamat.

Az intézkedés esetleges gyakorlati hatásai

  • Látszódik a fenti ábrából, hogy nem minden bankot érint egyformán a változás. Vannak, akik kisebb kamattartományban mozogtak, akiknek az „átlagos” THM-e eddig is nagyon közel járt a tervezett plafonhoz, és olyanok is akadnak, akiknek sokkal magasabb volt eddig a maximum kamatuk.
  • Felfüggeszthetnek termékek, például az 5 éves kamatperiódusú hitelek értékesítését.
  • A hitelfelvevők egy részénél effektív lesz az intézkedés és így ténylegesen alacsonyabb kamaton tudnak, így hitelt felvenni. Van olyan bank, aki az összes már folyamatban lévő, de még le nem szerződött ügyletére alkalmazni fogja a THM maximumot.
  • A banki szempontból prémium ügyfelek esetében (ezt jellemzően hitelösszeg, jövedelem és egyéb vállalások alapján határozzák meg) azonban előfordulhat, hogy a teljes hitelezési üzletág jövedelmezőségének fenntartása érdekében kedvezőtlenebb egyedi kamatot kínálnak a bankok az intézkedés után.
  • Az, hogy eddig a kockázatosabb (a hitelt statisztikailag a hasonló profilú emberek rosszabb arányban fizették vissza, vagy nagyobb arányban estek késedelembe) ügyfelektől magasabb kamatot tudtak kérni a bankok, lehetővé tette, hogy a bankok a kockázatnak megfelelő hozamot érjenek el. Azonban, ha ez az eszköz kikerül a kezükből, akkor a fentieken túl elképzelhető, hogy a hitelezési gyakorlaton változtatnak. Lehet ez többek között önerő, jövedelem terhelhetőség, minimális jövedelem, elfogadható jövedelmek, elfogadható fedezetek körének, vagy különböző egyéb vállalások, például havi jóváírási összeg, megélhetési költség változtatásának eszköze.

Tippem a hitelfelvétel előtt állóknak

  • Az idei évben eddig azt mondtam, hogy csökkengetnek a kamatok, ezért nincs időnyomás. Most azonban a fél éves várakozásaimban nincsenek már érdemi kamatcsökkenési potenciálok.
  • Véleményem szerint felértékelődik a mostani környezetben az előzetes 100%-os hitelbírálatok lehetősége. Mivel ilyen horderejű változás ritkán van a piacon és most nem lehet előre látni, hogy melyik bank, mikor, pontosan milyen lépéssel alkalmazkodik a helyzethez, ezért az, aki még a vásárlás azon szakaszában van, hogy nem tette le a foglalót, annak érdemes a banki oldalról garanciális ígérvényt kérnie. Ezt négy bank kínálja olyan formán, hogy valóban elvégzi a bírálatot és nem is bírál már újra az adásvételi benyújtását követően. Ez a szolgáltatás háromnál díjmentes, egynél díjköteles. Mindegyik kamattartó. Sehol nem jár a bank felé elköteleződéssel, 15 naptól, akár fél évre is szól.
  • Ha valaki ugyanolyan kamat mellett kapna 5 és 10 éves, vagy végig fix kamatperiódusú hitelajánlatot a mostani intézkedések hatására, akkor nagyon érdekes kérdés, hogy melyiket lenne érdemes választani. Ugyanis elképzelhető, hogy most egyfajta kamatcsúcson vagyunk, ha a kamatkörnyezetet hosszabb időtávon vizsgáljuk.

Ha biztosan tudnánk, hogy alacsonyabbak lesznek a kamatok, akkor mindenképpen a rövidebb időszakra fixált, hitelt lenne érdemes felvenni, azonos paraméterek teljesülése esetén, hiszen most a referencia mutatókhoz képest – melyek jellemző értéke most 5 éves biztonság esetében 7,8% körül alakul, 10 éves biztonság esetében pedig 7,2% – nagyon alacsonyak a felárak. Egy kamat átárazódás esetén a felár már nem változhat. Ami azt jelenti, hogyha például a most 7,8%-os 5 éves kamatváltozási mutató 2,49% lenne 5 év múlva – mint 5 évvel ezelőtt – akkor 2028-ban a hitel THM-e 8,5%-ról 3,19%-ra csökkenne automatikusan.

 

Zárszó

Nem célom a politikai állásfoglalás, gondolataim gazdasági szakemberként tanultakon alapulnak, egyszerű piaci mechanizmusokat és összefüggésrendszereket gyűjtenek csokorba. Véleményem szerint az intézkedésnek sokféle hatása lehet, „végső” megítélésénél fontosak lesznek a még nem ismert részletek, és a fennmaradásának időintervalluma.

Kamatláb, futamidő, törlesztőrészlet, THM – rengeteg megfontolandó tényezővel találkozhatunk, ha hitelfelvételre adnánk a fejünket. Mivel észszerű a kölcsönszerződést nem könnyelműen megkötni, érdemes is jól átgondolni ezeket a részleteket. Ennek érdekében az alábbiakban összeszedtem, milyen szempontokat érdemes mérlegelni hitelfelvétel előtt, hogyan érdemes megtervezni a havi törlesztőrészletet vagy egy már meglévő befektetési stratégia esetén akár az esetleges előtörlesztéseket is.

Olvass tovább

A koronavírusjárvány a gazdasággal együtt más pályára állította a hitelezési piacot is. Habár a hiteltörlesztési moratóriummal az állam egy időre befagyasztotta a törlesztéseket, a háttérben a kockázatok csökkentése érdekében a bankok beindították a hitelezési feltételek szigorítását az elfogadható jövedelemtől kezdve a fedezeten át a kamatok növeléséig, ezen szigorítások feloldása elindult ám még nem vagyunk a folyamat végén. Nem csak a bankok bizonytalanságérzete növekedett, hanem a piac is beárazta a kockázatokat, így a kamatok – főleg az éven belüli kamatperiódusú kamatok – emelkedni kezdtek. Bár most még a moratóriummal élők nem érzik, de kamatfordulókor, várhatóan egy lényegesen magasabb kamatszinten árazódik át a hitelük, így növekedni fog a havi törlesztőjük. Az alábbiakban megmutatom, miért érdemes a következő hónapokban átgondolni egy esetleges hitelkiváltást, kamatperiódus váltást, előtörlesztést és/vagy végtörlesztést, és vázolom, hogyan néznek ki a hitelkiváltás költségei és menete.

Olvass tovább

A megfelelő ingatlan megtalálása sokszor hónapokig eltart, a hitelkamatok viszont most rendkívül alacsonyak. Emiatt van egy kockázat a hitelfinanszírozást is tartalmazó adásvételi aláírása előtt, hogy a mostani alacsony kamatok megemelkednek, és már csak a magasabb hitelkamatok mellett folyósítja majd a bank a hitelt. Létezik ennek kivédésére egy ingyenes, elköteleződésmentes szolgáltatás, amivel fél százalékos kamatemelkedés és 10 éves futamidő esetében 10 milliónként 300 ezer forintot lehet megspórolni.

Az új lakás vásárlásnál jellemzően az átadás előtt csak előszerződést kötnek a kivitelezők, amivel nem lehet végleges hitelbírálatot kérni, így a legtöbb ember nem biztosítja be magát a mostani alacsony kamatokra, hanem felveszi a hitelt a végleges adásvételi aláírásakor aktuális kamatokon. Ez jó stratégia csökkenő kamatok esetén, de potenciálisan emelkedő kamatkörnyezetben már nem az. Ezzel 10 éves futamidő esetén 50 bázispontos (fél százalékpontos) kamatemelkedés esetén 2,5 százalékkal emelkedik az összes visszafizetendő. Van egy megoldás, amivel akár 6 hónappal a végleges (akár függőben tartásos) adásvételi szerződés előtt biztosítani lehet az alacsony kamatokat a bank részéről, a neve előbírálat (különböző bankok különbözőképpen nevezik). De a konstrukció biztonságot ad azoknak is, akik még csak keresgélik a használt lakásukat. Kötelezettséget csak a bank vállal, így nem lehet vele veszíteni!

 

Mi ez a szolgáltatás és hol érhető el?

 

A bankok közötti verseny abban is tetten érhető, hogy igyekeznek különböző kényelmi szolgáltatásokat nyújtani. 13 kereskedelmi bank termékeit közvetítem, ebből négy készít 100%-os biztonságú jövedelem oldalú előminősítést. Ebből kettő a hosszabb kamatperióduson kedvezőbb fogyasztóbarát hitelek esetében nem nyújtja ezt a szolgáltatást. A másik kettő közül az egyik esetében fél éven belül már az albetétesítésnek és a folyósításnak is meg kell történnie új építésű ingatlan vásárlása esetén a jelen gyakorlat szerint, és használt ingatlanra se lehet használni, csak ha már ki van nézve az ingatlan. Van viszont egy bank, ahol ügyfélminősítéstől függően 3-6 hónapig akár az előszerződéssel elkészíthető egy előbírálat, amelyben rögzített kamatokat tartja a bank az ügyfél részre, majd 3-6 hónapon belül elegendő szimplán a végleges adásvételi szerződést megkötni, mely lehet akár függőben tartásos is. Ezt követően pedig még mindig van ideje a kivitelezőnek a használatbavételit, illetve az albetétesítést elintézni. A szolgáltatás szintén igénybe vehető használt lakás vásárlása esetén is, mert a bank a jövedelmi viszonyok megvizsgálását követően, a használt ingatlan megtalálása előtt 3-6 hónappal garantálja a bírált összeget, és a kamatot is. Az előbírálat, tehát a hitelfelvételnek egy olyan opcionális, kiegészítő lépése, amely során a bank a teljes jövedelmi feltételek megvizsgálásával – akár az ingatlan vizsgálata nélkül – elbírálja a kért hitelösszeget, az aktuális kamatszinten (mely már nem változhat). A hitelt az elbírált paraméterekkel folyósítja is a hitelfelvevő részére a végleges adásvételi szerződés határidőn belül történő benyújtása esetén, amennyiben a bírálat esetében érvényes jövedelmi és eladósodottsági körülmények nem változtak. Ugyanennél a banknál olyan közvetítői kedvezményem is van, hogy 20 millió feletti hitelösszegnél a bank megfelelő jövedelmi helyet esetén megadja egyedi kérésre a legjobb alternatív banki kamatot. Tehát nemcsak fixálni lehet a kamatot, hanem a piacon elérhető legjobb kamatot lehet fixálni.

 

Mekkora előny lehet a hitelkamat fixálása?

 

Az ügyfeleim nagy része és a lakosság több, mint 90%-a fix kamatozású lakáshitelt vesz fel, nagyon nem mindegy, hogy jellemzően 10 évre milyen kamatszint mellett veszi fel valaki a hitelét. Lássunk egy táblázatot, hogy 10 éves futamidejű 10 éves kamatperiódusú hitel esetében, a most általam közvetített két banknál is elérhető (2019.03.24-én) 4%-os kamatszintről kiindulva mennyit jelentene az összes visszafizetendőben, ha emelkednek a végleges adásvételi megkötéséig a kamatok:

Forrás: saját számítások

50 bázispontos (tehát fél százalékpontos) kamatemelkedés és 10 éves futamidő és kamatfixálás esetében 2,5%-kal növekszik az összes visszafizetendő, ami 10 millió forintonként több mint 300 ezer forintot jelent. Tehát egy 30 millió forintos hitelnél több, mint 900 ezer forinttal emelkedhet az összes visszafizetendő ezen szolgáltatás igénybevétele nélkül 50 bázispont esetében.

 

Hogy néz ki a folyamat?

 

 

Forrás: saját ábra. A félkövér lépések esetén a hitelfelvevőnek tényleges teendői vannak.

A fenti folyamatábra a teljes hitelfelvétel mutatja előbírálati szolgáltatás esetén. Az előbírálat és a normál hitel felvételi folyamat esetében is szükséges az 1. és 2. és az 5.-10. lépés. Így alapvetően a 3. és 4. lépéssel egészül ki a folyamat, mely során a hitel felvevőnek nincs teendője, illetve kicsit hamarabb kell begyűjteni a jövedelem igazolásának dokumentumait. Az ingatlan megtalálása, és az adásvételi megkötése rugalmasan megtörténhet az 5. lépés előtt bármikor, így használt és új lakás vásárlására is ideális a szolgáltatás.

Közvetítő bevonásával a teljes folyamatban elkerülhető, hogy
  • több bankot körbejárva kelljen a bankok közül választani
  • az adott banknál meg kelljen keresni a tapasztalt, szakértő ügyintézőt (a közvetítők számos bankban dedikált, szakosodott partnertámogatóknak nyújtják be az igényt, mely gyorsabb és szakszerűbb, mint egy átlagos fiók)
  • az ügyintézés minden alkalmával a bankfiókba kelljen fáradni, sorszámot húzni, várakozni ( ez egy átlagos hitel felvétele esetén hatszor történik meg).
A szolgáltatás ingyenes a hitelfelvevő részére, viszont időben és összes visszafizetendőben sokat lehet vele spórolni. Az előbírálati ajánlat, csak a bankot köti, tehát ha csökkentek a kamatok, vagy más bankra esik végül a választás, akkor szabadon és költségek nélkül el lehet állni az ajánlattól, vagy lehet csökkenteni a hitelösszeget. Az előre gondolkodó a pénzügyi tudatos emberek sokat nyerhetnek pénzügyi értelemben is az előbírálat által nyújtott lehetősséggel és 100%-os garanciájú hitelbírálattal tudnak a használt ingatlanra ajánlatot tenni, vagy akár az új ingatlan vásárlásának az előszerződését aláírni.

Tovább szigorították a 2008-as válság óta már jelentősen szabályozott jövedelem terhelhetőségi szabályokat. Nézzük kik lehetőségei csökkennek és milyen mértékben! A rendelet 2018.10.01-ét követően befogadott hitelek esetében alkalmazandó (a részemre eddig megérkező bankok hírlevele alapján), tehát aki még gyorsan lép a régi szabályok szerint veheti fel hitelét.

A szabályozás nem új már 2018.06.18-a óta elérhető egy sajtóközlemény az MNB honlapján, azonban a 29/2018. (VIII. 21.) MNB rendelet 2018.08.22-én lépett hatályba.

A változás táblázatosan

 

A fenti táblázatból jól látszik, hogy bejött egy új dimenzió a választott kamatperiódus alapján. Így az 5 évnél rövidebb kamatperiódusú hitelek felvétele esetében a jövedelem, így a maximálisan felvehető hitelösszeg akár a felére is csökkenhet.

A rendelet egyéni hatásai

 

Alap0vetően azt gondolom, hogy aki tartósan nem tudja kigazdálkodni a 10 éves biztonságú (kamatperiódusú) hitel törlesztőrészletét, annak nem szabad éven belül kamatepriódusú hitelt felvennie, mert nagyon veszélyes pénzügyi döntés! Viszont számos olyan helyzet van, amikor nem a megélhetést veszélyeztette egy rövid kamatperiódus, hanem például egy élethelyzetből fakadóan korlátozott a hitelképesség, vagy tudatos választás a rövid kamatperiódus. Ezen csoportok lehetőségei érezhetően szűkülnek, vagy további adóstársat kell bevonniuk:
  1. El nem ismert jövedelem: Vannak, akik jelentős bejelentett leadózott jövedelemmel rendelkeznek, amit csak kevés bank vesz figyelembe és azt is csak speciális körülmények között, például osztalék, bérleti díj, rendszeres eseti nem vállalkozásból származó jövedelem. Bérleti díj jellegű jövedelmet, akkor is kevés bank fogad el ha leadózott, évek óta fennálló, de ha még ezen felül készpénzben érkezik akkor nagyítóval kell keresni azt aki diszkont nélkül elfogadja. Talán érdemes feltenni a kérdést, hogy egy ingatlan mikor megy el táppénzre, vagy mikor veszíti el a keresőképességét, urambocsá’ mikor lesz része egy létszámleépítésnek? És akár fedezetbe is lehet vonni, így el sem idegeníthető.
  2. Várandós nők: a jelenlegi gyakorlatban egy terhes nő aktuális jövedelmét már legjobb esetben korlátozottan veszik figyelembe, a jövőbeni Államkincstártól érkező gyermekszületés után bevételeit TGYÁS, GYED pedig csak az unikális kivétel bankok számítják bele a háztartás jövedelmébe, hisz arról nincs még igazolás. Provokatív leszek: netán az a feltételezés, hogy egy nő anyaként már nem olyan értékes a munkaerőpiacon, talán nem fog tudni visszaintegrálódni a munkaerőpiacra a lakáshitelek jellemzően hosszú futamideje alatt?
  3. Munkahelyváltás: nem kaphat egy kis összegű lakáshitelt sem, az aki éppen munkahelyet váltott, mindegy hogy akár felsőfokú végzettsége van és 20 éve dolgozik szakmájában, és azon belül váltott éppen munkahelyet magasabb fizetésért. Csak az számít, hogy most próbaidőn van és nem hitelképes. De az az ügyfelem se volt hitelképes számos banknál, aki ugyanott dolgozik, nincs próbaidőn, elismerték neki a bedolgozott éveket, csak az őt jogilag foglalkoztató munkaerő kölcsönző céget, egy másik cégre cserélte a munkahelye.
  4. Friss vállalkozás: ha valaki vállalkozásának nincs egy lezárt adóéve (a legtöbb banknál még 12 hónapos működést is előírnak az előző évben), akkor nem számít semmilyen körülmény, hogy miért váltott és milyen végzettsége van, egyszerűen nem veszik figyelembe a jövedelmét. Tehát ilyen esetben valakinek 1,5-2 évig, mire meglesz az új lezárt adóévéről a bevallás nem veszik figyelembe a jövedelmét.
  5. Tudatosan rövid kamatperiódust választók: Vannak akik tudják, hogy pár éven belül például a lejáró lakásszámláikból, vagy egyéb megtakarításaikból nagy mértékben előtörlesztik, vagy teljes mértékben kiváltják hiteleiket, esetleg vannak egyéb magas hozamű megtakarításaik, amiket akkor mozgósítanának, ha emelkednek a lakáshitek kamatai. Nekik a szabályozások hatására felére csökkentek a lehetőségeik.
  6. Nagy jövedelem növekedés előtt állók: Elismerem, hogy a banki kockázatkezelésben ezt nem lehetne elismerni. De többször vettek fel rövid kamatperiódusú hitelt – természetesen a megfelelő biztonságos B tervet nyújtó lakástakarékszámla, és egyéb biztonsági tartalékok megléte mellett – a jövedelem magas terhelése mellett olyan fiatal, egyedülálló, pályakezdő, vagy egyéb okból, a pár éven belül várható jövedelménél jelenleg kevesebbet kereső ügyfelem. Nekik érezhetően sokkal nehezebb lesz a jelen körülmények között saját lakáshoz jutni.

A rendelet össztársadalmi hatásai

 
A szabályozó célja a lakossági hitelfelvételek biztonságosabb (hosszabb kamatperiódusú) hiteltermékek irányába való további elmozdítása. Bár a magyar lakosság már 2018. áprilisban kihelyezett  új lakáshitelek  – amikor még a kamatok emelkedésének csak előszele érződött – 81%-ban éven túli (3-5-10-15 éves, vagy végig fix) kamatperiódusúak voltak. Szóval elég alacsony szintű kockázatot vállalt már eddig is a magyar lakosság, ami nem csoda, hisz olyan alacsony a fix és a változó hitelek között a különbség. Ettől függetlenül természetesen össztársadalmi szinten nagyon fontos cél, hogy ne utólag kérjen mindenki segítséget, ne várjuk a kormányzati mentőcsomagot, hanem inkább előrelátóak legyünk.

A problémát össztársadalmi szempontból abban látom, hogy nem társul az egyre inkább szigorodó intézkedések mellé érezhető edukáció. Nem tudom mit oktatnak a pénzügyi közvetítéshez szükséges hatósági vizsgán, mert szakirányú végzettséggel rendelkezőként nem kellett letennem, amikor közvetítéssel kezdtem foglalkozni, de egyetlen egy banki oktatásban se volt semmi a kamatkockázatról egy idősor se, egy kamatváltozás hatást bemutató táblázat sem! Természetesen odaadjuk az ügyfélnek az 5 millió forint hitelösszegre vonatkozó kötelező tájékoztatást, de ezen túl sokkal nagyobb figyelmet is lehetne fordítani a kamatkockázat, illetve a kockázati preferencia ismertetésére. És sajnos a lakosság sincs edukálva, pedig tudatos, felelős döntést ennek fényében lehet(ne) hozni.

A túlzottan szigorú szabályok sajnos a jelenlegi hitelminősítési rendszerben a kiskapuk keresésére ösztönözhetik az embereket. Az aktuális gyakorlatban „az esküvő napján kell szépnek lennie a menyasszonynak”, tehát nem nézik a bankok a múlt jövedelmének stabilitását, sem a hosszabb távú kilátásokat, a historikus ügyfélértékelés pedig csak negatív esetben kerül érvényesítésre, egyszerűen a jelenre koncentrálnak a pénzintézetek a bírálati folyamat során.

Amennyiben a bankok a rendelet hatására elkezdik növelni a figyelembe vehető jövedelmeket, akkor pedig a kamatkockázatot felválthatja a nemfizetési kockázat, ami, ha nem tömeges mértékű, akkor össztársadalmilag rövidebb távon nem káros, hosszabb távon azonban a kamatfelárak növekedéséhez vezethet. Ha nem növelik a bankok az elfogadható jövedelmeket, akkor ügyfelek szorulhatnak ki a hitelezésből, akik pedig kapnak hitelt azok a jövőben lehet, hogy még kedvezőbb kamatok mellett kapnak finanszírozást, hisz a szigorúbb szabályok miatt javulhat a portfólió, ami miatt csökkenthetik a bankok a kamatfelárakat.

Konklúzió

 

Nem szeretném, ha az a következtés lenne, hogy a szabályozó, vagy a szabályozás rossz. Hisz a szabályozónak rövid távon ehhez az intézkedéshez hasonló eszközei állnak rendelkezésre. A céllal egyetértek, fontosnak tartom, hogy az emberek, családok ne adósodjanak el túlságosan, egy jövőbeni a jelen dinamikája alapján most nehezebben elképzelhető helyzetben sem. A cikk írására az ösztönzött, hogy vannak olyan élethelyzetek, vagy olyan tudatos hitelfelvevők, akiknek csökkennek a lehetőségeik, pedig számos esetben a rendszer már eleve „bünteti” őket. Viszont a hitelek befogadásának határidejéig (a részemre eddig megérkező bankok hírlevele alapján) még van egy hónap, még nem késő lépni!

Mi az a BUBOR? Miért fontos a jó kamatperiódus megválasztása? Melyik hitel lehet a legmegfelelőbb számodra?

A hiteleid átárazódása, kamatperiódusa rövidebb, mint a futamidőd? Esetleg ilyen hitel felvételét tervezed? Tudod milyen kockázatot rejt ez magában? A kamatkörnyezet évek óta a hitelfelvevőknek kedvezően változik, de mi történne, ha visszafelé kezdene el járni az óra?

Mi is az a BUBOR?

A rövid kamatperiódusú hitelek, amelyeknek a törlesztő részlete a referenciakamat változása miatt 3-6-12 havonta változhat, az azonos periódusú BUBOR ( Budapest Interbank Offered Rate, Budapesti bankközi forint hitelkamatláb)-hoz vannak kötve. Tehát a lakosság rövid kamatperiódusú hiteleit az alapján árazzák a bankok, hogy a magyar bankrendszer tagjai rövid távon (3-6-12 hónapra) a fölösleges likviditásukat mennyiért adják egymásnak kölcsön. Ez a téma önmagában is megérdemelne egy bejegyzést…

Nézzük meg, hogy alakult a 1 éves kamatperiódusú BUBOR az elmúlt 15 évben:

BUBOR

2017. 09. 27-én 0,11%-os az 1 éves BUBOR értéke, ez a 2008-as válság idején 09.29-én 8,74% volt (ez látszik az ábrán is), azonban a válság időszakát tekintve 2008.10.27-én tetőzött, akkor 12,39% volt.

Az 5 és a 15 évig fixált hitelek mennyivel drágábbak az 1 évesnél?

A fentieket látva mit gondolsz, mennyire kockázatos egy ehhez a referenciakamathoz kötött hitel?  Pénzügyi értelemben a kockázat a változékonyság, és senki nem szereti, ha nagyon változhat a törlesztő részlete, főleg nem, ha megnövekszik és nem csökken vissza. Nézzük meg, hogy alakulna a bankok aktuálisan legjobb ajánlatai alapján egy 15 millió forintos 15 éves futamidejű hitel 1, 5 és 15 éves kamatperiódus mellett (két bank a jó minősítésű ügyfeleinek ezeknél jobb kamatot is kínál):

BUBOR

Jól látható, hogy nagyságrendileg +1,8 millió forinttal kell többet fizetni, ha 1 éves törlesztő helyett 5 éveset választunk, és a felvett összeg közel másfél szeresét kell visszafizetni, ha a 15 éves futamidő végéig fix összeget szeretne valaki törleszteni, tehát 15 millió helyett 22,9 milliót.

Mi történne a hiteleddel, ha a történelem megismételné önmagát?

Nézzük, meg mi történne, ha a BUBOR és az 5 éves állampapír hozama úgy alakulna, mintha megfordítanánk az időt. Ez egy gondolatkísérlet, ugyanúgy nem valószínű, hogy pont így alakul a kamatpálya, mint ahogy az se valószínű, hogy nem változik. Mégis tanulságosak az eredmények:

BUBOR

Ilyen extrém kamatkörnyezetben a három kamatperiódust összevetve megállapítható:

  • A nem végig rögzített hitelek törlesztője egyes években akár 50%-kal is meghaladná az eredetit.
  • A kezdetben kiajánlott 20-34%-os többlet visszafizetés közel 60%-ra növekedne.
  • Ami azonban meglepő, hogy ebben az extrém kamatpálya feltételezés esetén sem kellene sokkal többet visszafizetni, mint a 15 éves kamatperiódus esetében, csak a törlesztő részletek hektikusabbak.

Melyik hitel illik hozzád?

Ha csak 100.000 forintod van a törlesztőre, akkor erősen gondolkodj el, hogy miként tudnál kevesebb hitelt felvenni.
  • Amennyiben kevésbé zavar a törlesztő részletek hektikussága, mint amennyire fontos, hogy „olcsóbb” hitelhez juss, légy tudatában a kockázatnak, legyen biztonsági tartalékod, és fedezd a kockázatot. (A cikk további részében mutatok egy megoldást rá.)
  • Amennyiben akkor érzed magad jobban, ha kizárod ezt a fajta kockázatot, akkor végig fixált konstrukciót válassz. (Az egyik banknak 20 éves terméke is van.)

Ha kockáztatsz így fedezheted rentábilisan!

A kockázattal tisztában kell lenni, majd kezelni kell, kötni kell rá biztosítást. Létezik egy olyan hitelbiztosításra is használható termék a piacon, ami 10% feletti EBKM-et kínál, ezt nevezik lakás takarékpénztári megtakarításnak.

A lakástakarékok, már a szerződés aláírásakor garantálják, hogy a lakáskölcsön szakaszban milyen kamaton vehető fel (akár lakáscélú hitelkiváltásra is) a teljes szerződéses összeg. Nézzünk meg egy példát, egy éves kamatperiódus mellé, 2 darab 5 milliós szerződéses összegű Fundamenta lakásszámlát nyitva,  megtakarítási időszak végén 6,5 év után kiváltva a hitelt az alábbi eredményeket kapjuk (azért fontos itt nevesíteni, mert ő ajánlja jelenleg a piacon a legjobb lakáskölcsön THM-et, a számlanyitási díj 100.000 forint azért magasabb az első havi LTP megtakarítás):

BUBOR

Egy ilyen extrém kamatkörnyezetben is kevesebb összes visszafizetendő jön ki, mintha eredetileg az 5, vagy a 15 éves kamatperiódust választottuk volna (az eredmény akkor is igaz, ha a korábbi eseteket is 12 éves futamidőre vizsgáljuk), és pénzügyileg nézve ez messze nem a legkisebb visszafizetendő (19,3 millió), vagy átlagos kamat (4,61%), amit lakástakarék és hitelek kombinálásával el lehet érni.

Ha pedig kedvezően alakul a kamatpálya, akkor a lakásszámlákat előtörlesztésre is lehet használni, amellyel tovább csökkenthető, sőt akár teljesen is kiküszöbölhető a kamatkockázat, ahogy korábbi írásomban bemutattam. Íme egy példa:

BUBOR

Ha már van hiteled, vagy hitelfelvételen gondolkozol, keress meg nyugodtan, ingyenesen tájékoztatlak és átgondoljuk, hogy a te esetedben konkrét törlesztő részletre és hitelösszegre, hogy minimalizálható a kamatteher és a kockázat.

A cikk motivációja

10 banknál szereztem hitelközvetítői jogosultságot, de egyik tesztsorban sem szerepelt a kamatkockázatról semmi. Az MNB előírására közzétesznek egy referenciahitelre vonatkozó törlesztő változás táblázatot a kamatkörnyezet és a jövedelem változására, ami komoly fejlődés a 10 évvel ezelőtti gyakorlathoz képest, de amikor hitelfelvételről beszélgetek az ügyfelekkel, akkor nem szoktam ennyinél megállni. A bemutatkozásomban is írom, hogy kockázatkezelőként végeztem kötelességemnek érzem felhívni az emberek figyelmét a hitelfelvétel kockázataira is. 2008-ban végeztem az egyetemen, így nagyon friss szemmel éltem át a pénzügyi válságot és a devizahitelesek esetét. Sok ember még a mai napig azt érzi akár pénzügyi alátámasztás nélkül is, hogy igen ez újra megtörténhet. Első munkahelyemen egy bank piaci kockázatkezelés osztályán kezdtem el dolgozni, azt számoltam ki minden nap, hogyha bekövetkezne, egy válsághelyzet a piacokon, akkor egy nap alatt maximum mennyit veszíthetne a bank. Nagyon nehéz a teljes pénzpiac változásait stresszhelyzetben szimulálni, ezért bevett gyakorlat, hogy múltbeli idősort használtak. Többek között ez a tapasztalat adta alapötletét a cikknek.