Tag Archive for: kamat

Lakásvásárlás előtt állsz és a pandémiás időszak bizonytalanságai miatt szeretnéd úgy letenni a foglalót, hogy biztosan megkapd a hitelt? Sok változás volt mostanában a bankok bírálati gyakorlatában és egy esetleges második hullám esetén a bankok kockázatérzékenysége újra kiéleződhet, a megfelelő ingatlan megtalálásáig akár a hitelkamatok is emelkedhetnek, a hitelképesség feltételei is szigorodhatnak. Az alábbiakban megmutatom, hogyan biztosíthatod be a kamatokat és intézheted el a papírmunkát már a keresgélés alatt. Olvass tovább

A koronavírusjárvány a gazdasággal együtt más pályára állította a hitelezési piacot is. Habár a hiteltörlesztési moratóriummal az állam egy időre befagyasztotta a törlesztéseket, a háttérben a kockázatok csökkentése érdekében a bankok beindították a hitelezési feltételek szigorítását az elfogadható jövedelemtől kezdve a fedezeten át a kamatok növeléséig, ezen szigorítások feloldása elindult ám még nem vagyunk a folyamat végén. Nem csak a bankok bizonytalanságérzete növekedett, hanem a piac is beárazta a kockázatokat, így a kamatok – főleg az éven belüli kamatperiódusú kamatok – emelkedni kezdtek. Bár most még a moratóriummal élők nem érzik, de kamatfordulókor, várhatóan egy lényegesen magasabb kamatszinten árazódik át a hitelük, így növekedni fog a havi törlesztőjük. Az alábbiakban megmutatom, miért érdemes a következő hónapokban átgondolni egy esetleges hitelkiváltást, kamatperiódus váltást, előtörlesztést és/vagy végtörlesztést, és vázolom, hogyan néznek ki a hitelkiváltás költségei és menete.

Olvass tovább

A pénzügyekhez való tudatos hozzáállás első lépcsőfoka a legalább alapszintű pénzügyi, ezen belül is hitelezési ismeretek megszerzése és azok alkalmazása a mindennapokban. Érthető, ha valaki tart a hitelfelvételtől, ha nincs teljesen tisztában, mit jelent a kamatos kamat vagy éppen a teljes hitel mutató, hogyan számolják a törlesztőrészletet vagy miért lehet fontos számára a BUBOR. Az alábbiakban nekik szeretnék segíteni, ezért néhány mondatban összeszedtem azokat a pénzügyi alapfogalmakat, amelyek nélkül szerintem lehetetlen a mai világban boldogulni. Olvass tovább

A koronavírus-járvánnyal és a párhuzamosan kibontakozó gazdasági visszaeséssel kapcsolatosan szinte azonnal felmerül a kérdés, hogyan hat mindez a bankokra és hitelezési képességükre. Ezt azért is lényeges pontosabban látni, mert ilyen helyzetben még inkább tudatosabban kell kezelni a pénzügyeket. Érdemes lehet újragondolni a meglévő hiteleket, és résen kell lenni az új hitelek felvételénél is. Így az alábbi cikk azt járta körbe, hogyan néz ki közelebbről és a 2008-as gazdasági és bankválsághoz képest a jelenlegi hitelezési piac, milyen változások indultak el és várhatóak még a bankok hitelezési gyakorlatában. Olvass tovább

A 2008-as válság óta soha nem látott mértékű gazdasági felbolydulás tapasztalható világszerte: a koronavírus-járvány miatt dinamikusan nő a munkanélküliek száma, rendkívül volatilisak a tőzsdék, befagyott a magyar lakáspiac – és egyelőre nem látni sem a világjárvány végét, sem a várható recesszió lefutását. Egy ilyen nehéz helyzetben érdemes átgondolni, milyen lehetőségek maradtak, ha valaki biztonságban szeretné tudni hosszú évek munkájával félretett megtakarítását. Ezért az alábbiakban összeszedtem, mibe érdemes befektetni válság idején. Olvass tovább

Tovább szigorították a 2008-as válság óta már jelentősen szabályozott jövedelem terhelhetőségi szabályokat. Nézzük kik lehetőségei csökkennek és milyen mértékben! A rendelet 2018.10.01-ét követően befogadott hitelek esetében alkalmazandó (a részemre eddig megérkező bankok hírlevele alapján), tehát aki még gyorsan lép a régi szabályok szerint veheti fel hitelét.

A szabályozás nem új már 2018.06.18-a óta elérhető egy sajtóközlemény az MNB honlapján, azonban a 29/2018. (VIII. 21.) MNB rendelet 2018.08.22-én lépett hatályba.

A változás táblázatosan

 

A fenti táblázatból jól látszik, hogy bejött egy új dimenzió a választott kamatperiódus alapján. Így az 5 évnél rövidebb kamatperiódusú hitelek felvétele esetében a jövedelem, így a maximálisan felvehető hitelösszeg akár a felére is csökkenhet.

A rendelet egyéni hatásai

 

Alap0vetően azt gondolom, hogy aki tartósan nem tudja kigazdálkodni a 10 éves biztonságú (kamatperiódusú) hitel törlesztőrészletét, annak nem szabad éven belül kamatepriódusú hitelt felvennie, mert nagyon veszélyes pénzügyi döntés! Viszont számos olyan helyzet van, amikor nem a megélhetést veszélyeztette egy rövid kamatperiódus, hanem például egy élethelyzetből fakadóan korlátozott a hitelképesség, vagy tudatos választás a rövid kamatperiódus. Ezen csoportok lehetőségei érezhetően szűkülnek, vagy további adóstársat kell bevonniuk:
  1. El nem ismert jövedelem: Vannak, akik jelentős bejelentett leadózott jövedelemmel rendelkeznek, amit csak kevés bank vesz figyelembe és azt is csak speciális körülmények között, például osztalék, bérleti díj, rendszeres eseti nem vállalkozásból származó jövedelem. Bérleti díj jellegű jövedelmet, akkor is kevés bank fogad el ha leadózott, évek óta fennálló, de ha még ezen felül készpénzben érkezik akkor nagyítóval kell keresni azt aki diszkont nélkül elfogadja. Talán érdemes feltenni a kérdést, hogy egy ingatlan mikor megy el táppénzre, vagy mikor veszíti el a keresőképességét, urambocsá’ mikor lesz része egy létszámleépítésnek? És akár fedezetbe is lehet vonni, így el sem idegeníthető.
  2. Várandós nők: a jelenlegi gyakorlatban egy terhes nő aktuális jövedelmét már legjobb esetben korlátozottan veszik figyelembe, a jövőbeni Államkincstártól érkező gyermekszületés után bevételeit TGYÁS, GYED pedig csak az unikális kivétel bankok számítják bele a háztartás jövedelmébe, hisz arról nincs még igazolás. Provokatív leszek: netán az a feltételezés, hogy egy nő anyaként már nem olyan értékes a munkaerőpiacon, talán nem fog tudni visszaintegrálódni a munkaerőpiacra a lakáshitelek jellemzően hosszú futamideje alatt?
  3. Munkahelyváltás: nem kaphat egy kis összegű lakáshitelt sem, az aki éppen munkahelyet váltott, mindegy hogy akár felsőfokú végzettsége van és 20 éve dolgozik szakmájában, és azon belül váltott éppen munkahelyet magasabb fizetésért. Csak az számít, hogy most próbaidőn van és nem hitelképes. De az az ügyfelem se volt hitelképes számos banknál, aki ugyanott dolgozik, nincs próbaidőn, elismerték neki a bedolgozott éveket, csak az őt jogilag foglalkoztató munkaerő kölcsönző céget, egy másik cégre cserélte a munkahelye.
  4. Friss vállalkozás: ha valaki vállalkozásának nincs egy lezárt adóéve (a legtöbb banknál még 12 hónapos működést is előírnak az előző évben), akkor nem számít semmilyen körülmény, hogy miért váltott és milyen végzettsége van, egyszerűen nem veszik figyelembe a jövedelmét. Tehát ilyen esetben valakinek 1,5-2 évig, mire meglesz az új lezárt adóévéről a bevallás nem veszik figyelembe a jövedelmét.
  5. Tudatosan rövid kamatperiódust választók: Vannak akik tudják, hogy pár éven belül például a lejáró lakásszámláikból, vagy egyéb megtakarításaikból nagy mértékben előtörlesztik, vagy teljes mértékben kiváltják hiteleiket, esetleg vannak egyéb magas hozamű megtakarításaik, amiket akkor mozgósítanának, ha emelkednek a lakáshitek kamatai. Nekik a szabályozások hatására felére csökkentek a lehetőségeik.
  6. Nagy jövedelem növekedés előtt állók: Elismerem, hogy a banki kockázatkezelésben ezt nem lehetne elismerni. De többször vettek fel rövid kamatperiódusú hitelt – természetesen a megfelelő biztonságos B tervet nyújtó lakástakarékszámla, és egyéb biztonsági tartalékok megléte mellett – a jövedelem magas terhelése mellett olyan fiatal, egyedülálló, pályakezdő, vagy egyéb okból, a pár éven belül várható jövedelménél jelenleg kevesebbet kereső ügyfelem. Nekik érezhetően sokkal nehezebb lesz a jelen körülmények között saját lakáshoz jutni.

A rendelet össztársadalmi hatásai

 
A szabályozó célja a lakossági hitelfelvételek biztonságosabb (hosszabb kamatperiódusú) hiteltermékek irányába való további elmozdítása. Bár a magyar lakosság már 2018. áprilisban kihelyezett  új lakáshitelek  – amikor még a kamatok emelkedésének csak előszele érződött – 81%-ban éven túli (3-5-10-15 éves, vagy végig fix) kamatperiódusúak voltak. Szóval elég alacsony szintű kockázatot vállalt már eddig is a magyar lakosság, ami nem csoda, hisz olyan alacsony a fix és a változó hitelek között a különbség. Ettől függetlenül természetesen össztársadalmi szinten nagyon fontos cél, hogy ne utólag kérjen mindenki segítséget, ne várjuk a kormányzati mentőcsomagot, hanem inkább előrelátóak legyünk.

A problémát össztársadalmi szempontból abban látom, hogy nem társul az egyre inkább szigorodó intézkedések mellé érezhető edukáció. Nem tudom mit oktatnak a pénzügyi közvetítéshez szükséges hatósági vizsgán, mert szakirányú végzettséggel rendelkezőként nem kellett letennem, amikor közvetítéssel kezdtem foglalkozni, de egyetlen egy banki oktatásban se volt semmi a kamatkockázatról egy idősor se, egy kamatváltozás hatást bemutató táblázat sem! Természetesen odaadjuk az ügyfélnek az 5 millió forint hitelösszegre vonatkozó kötelező tájékoztatást, de ezen túl sokkal nagyobb figyelmet is lehetne fordítani a kamatkockázat, illetve a kockázati preferencia ismertetésére. És sajnos a lakosság sincs edukálva, pedig tudatos, felelős döntést ennek fényében lehet(ne) hozni.

A túlzottan szigorú szabályok sajnos a jelenlegi hitelminősítési rendszerben a kiskapuk keresésére ösztönözhetik az embereket. Az aktuális gyakorlatban „az esküvő napján kell szépnek lennie a menyasszonynak”, tehát nem nézik a bankok a múlt jövedelmének stabilitását, sem a hosszabb távú kilátásokat, a historikus ügyfélértékelés pedig csak negatív esetben kerül érvényesítésre, egyszerűen a jelenre koncentrálnak a pénzintézetek a bírálati folyamat során.

Amennyiben a bankok a rendelet hatására elkezdik növelni a figyelembe vehető jövedelmeket, akkor pedig a kamatkockázatot felválthatja a nemfizetési kockázat, ami, ha nem tömeges mértékű, akkor össztársadalmilag rövidebb távon nem káros, hosszabb távon azonban a kamatfelárak növekedéséhez vezethet. Ha nem növelik a bankok az elfogadható jövedelmeket, akkor ügyfelek szorulhatnak ki a hitelezésből, akik pedig kapnak hitelt azok a jövőben lehet, hogy még kedvezőbb kamatok mellett kapnak finanszírozást, hisz a szigorúbb szabályok miatt javulhat a portfólió, ami miatt csökkenthetik a bankok a kamatfelárakat.

Konklúzió

 

Nem szeretném, ha az a következtés lenne, hogy a szabályozó, vagy a szabályozás rossz. Hisz a szabályozónak rövid távon ehhez az intézkedéshez hasonló eszközei állnak rendelkezésre. A céllal egyetértek, fontosnak tartom, hogy az emberek, családok ne adósodjanak el túlságosan, egy jövőbeni a jelen dinamikája alapján most nehezebben elképzelhető helyzetben sem. A cikk írására az ösztönzött, hogy vannak olyan élethelyzetek, vagy olyan tudatos hitelfelvevők, akiknek csökkennek a lehetőségeik, pedig számos esetben a rendszer már eleve „bünteti” őket. Viszont a hitelek befogadásának határidejéig (a részemre eddig megérkező bankok hírlevele alapján) még van egy hónap, még nem késő lépni!

Lassan már el is felejtettük, hogy mi az a kamatkockázat. A mostani cikk célja, hogy bemutassa hogyan változtak a hitelezés szempontjából fontos referencia kamatok, hogyan változhatnak a jövőben, illetve, hogy támpontot adjon az örök kérdésben fix vagy változó hitel éri-e meg jobban.

Egy hónapja arról cikkeztek, hogy eljön a „kamatpokol” és elszállnak a kamatok, az alábbi ábrák magukért beszélnek. Valóban, az elmúlt években megszokott stabilan alacsony kamatokhoz képest emelkedtek a kamatok (a 3 havi BUBOR 30 bázispontot, a 10 éves állampapírok 6 havi átlaga 111 bázispontot). A július elejei tetőzés után azonban mérséklődés látható az éven belüli kamatok tekintetében. A hosszú távú, 3,5,10 éves kamatoknál nem elérhető még az augusztusi érték, de ott további emelkedés várható, tekintettel arra, hogy a 10 éves referencia állampapír hozama 2018.08.10-én 3,48%). A fentiek ismeretében azért nem tűnik annyira pokolinak a helyzet, de igazán jó alkalom, hogy újra átgondoljuk a fix és a változó kamatozású hitelekről alkotott véleményünket.  Az emlékezet rövid, de ne felejtsük el, hogy a most 0,66%-nál tetőző 1 éves BUBOR közel 10 éve 2008.10.27.-én ez a BUBOR 12,39%-on tetőzött.


 Hogyan fognak változni a kamatok a jövőben?

Természetesen, ha erre tudnám a biztos választ, akkor inkább befektetési alapoknak írnék. De érdemes az alapkamatokat és a 10 éves állampapírok hozamait nemzetközi összehasonlításban szemügyre venni.

A magyar alapkamat értéke a környező országokénál alacsonyabb (0,9%), a 10 éves állampapírhozam (3,56%) azonban a régió országai között is a magasabbak közé tartozik. Ez mindenképp egy feszültségre utal a jelen és a jövő megítélése között.  Vannak, akik azt vallják, hogy egyre inkább közeledünk Nyugat-Európa kamatszintjéhez és ez a rövid kamatokban meg is jelenik, jelenleg a piaci szereplők várakozása azonban hosszú távra tekintve nem támasztja ezt alá.

Nehéz megmondani, hogy mi fog történni a kamatokkal, azonban a jelenlegi kamatkörnyezet, ugyanolyan valószínűséggel maradhat fenn, mint borulhat fel és bekövetkezhet egy jelentősebb korrekció, külső válság nélkül is.
 

Azonnal érdemes fixálni a meglévő hitelt, vagy érdemes még várni?

Ez egy örök kérdés, de néhány szempont támpontot adhat:
  1. Mekkora a fennálló hitel kamata? 10 milliós jelzáloghitel kiváltásánál, bankszámlára érkező 150 ezer forint külső jóváírása mellett éven belüli kamatperiódusra 2,6% körüli kamatot lehet elérni, 5 éves kamatperiódus esetén 3,8%-os, míg 10 éves kamatperiódus esetén 4,7%-os kamatot lehet elérni kiváltásnál. Volt olyan hitelkiváltásom mostanában, még a kamatemelkedés elején, amikor az éves kamatperiódusú hitelt 5 évesre kiváltva, tehát magasabb biztonság, és azonos futamidő mellett csökkent a havonta fizetendő részlet.
  2. Hány éve került felvételre a hitel? Azért lehet fontos szempont, mert 3-5 évvel a szerződéskötés időpontjáig a hitel teljes törlesztése esetén a bankok visszakövetelik a kezdeti elengedett költségeket. Ennek nagyságrendje (közjegyzői díj, utalás díja, értékbecslés, …) százezer forintos nagyságrendű költség. Bankot váltani bárkinek lehet, illetve a hitel is bármikor végtörleszthető, a kezdeti költségek esetleges terhelésén túl azonban mindig meg kell fizetni az előtörlesztési díjat, mely bankonként változó, de jelzálog hitelek esetében maximum 2%.
  3. Mennyi a hátralévő futamidő? Tekintettel arra, hogy egy hitelkiváltásnak adminisztrációs és anyagi vonzatai is vannak, ezért néhány éven belül lejáratú hiteleket esetenként nem is éri meg kiváltani. Illetve a bankok se adnak (egy-két kivételtől eltekintve) 2-3 évnél rövidebb futamidejű hitelt.
  4. Hitelképesség? Egy hitelkiváltás esetében ugyanúgy hitelképesnek kell bizonyulni, mintha új hitelt venne fel valaki. A korábbi kezes adóstárssá minősül át egy hitelkiváltásnál, akinek jövedelme a fennálló hitel törlesztő részletével csökkentett mértékben vehető figyelembe.
  5. Kockázatvállalási hajlandóság? Tekintettel a megjósolhatatlan kamatkörnyezetre nem egyértelmű a változás. Ha azt nézzük, hogy a rövid kamatok az infláció alatt vannak, tehát, aki nem fekteti be a pénzét annak a vagyona elértéktelenedik, vagyis a reálhozam negatív, ami miatt kamatemelkedés várható a piacon, de nem tudni, hogy ez mikor és milyen ütemben következik be. Tekintettel arra, hogy a rövid kamatperiódus alacsonyabb kamatot, emiatt kisebb törlesztőrészletet jelent, annak, aki kockázatvállaló, vagy éppenséggel egy kedvezőtlen változás esetén egyéb megtakarításaiból vissza tudná fizetni hiteleit, annak nem érdemes azonnal, vagy hosszú távra befixálni a hitelét.
  6. Vannak-e egyéb változtatási igények a hitelben? Egy örökösödés átvezetése, vagy egyéb családon belüli idejét múlt keresztfüggés (válás, a hitelben csak jövedelem erősítése miatt bevont családtag „kiszabadítása”) és egyéb fedezetcsere ügylet gyakran nagyon költséges és hosszú procedúra a meglévő banknál, egy ilyen hitelkiváltásnál viszont ezeket is le lehet egy lendülettel rendezni.
A cikk következő részében bemutatom, hogy hogyan hat a törlesztőrészletre és az összes visszafizetendőre a kamatok emelkedése, illetve konkrét elemzésekben bemutatom, milyen biztonságos konstrukciók léteznek és azok mennyibe kerülnek. És sokkal konkrétabb válasszal szolgálok a fix illetve változó hitel választása kérdéskörben.

Mit takar  a hitel visszafizetés? Mit jelent a kamat, THM, összes visszafizetendő? Milyen futamidőt érdemes választani?

Mikor kell visszafizetni a hitelkamatot?

Sok ember azt gondolja, hogy a hitel elején kell kifizetni a hitelkamatot majd csak a tőkét kell törleszteni. Különösen igaz ez, amikor türelmi idős hitelt vesznek fel, tehát a hitel akár első 10 évében csak kamatot fizetnek. Részben van is igazság ebben a gondolatban, de csak egy pici részben. Ugyanis a bank lényegében úgy gondolkodik, a leginkább elterjedt annuitásos (azonos törlesztő részlettekkel fizetett) hitelek esetében, hogy minden hónapban meg kell fizetni az éppen aktuális tőketartozásra jutó hitelkamatot, a törlesztő részletnek az ezt meghaladó része pedig a tőkét csökkenti.  Ezt tudva könnyen belátható, hogy a hitel törlesztése során a futamidő elején a kamatteher domináns a törlesztő részlet arányában, majd idővel a tőketörlesztés veszi át a domináns szerepet. De lássuk ezt egy szemléletes ábrán, ahol a kamat- és tőketörlesztés arányát mutatom be a törlesztő részleten belül, a hitel futamideje alatt.

hitel visszafizetés

 

A futamidő fényében az idő múlásánál lassabb arányban csökken a hitel visszafizetett tőkéjének aránya. Egy 8%-os kamatozású hitel esetében a futamidő 50%-áig a tőkének még csak a 35,5%-a került visszafizetésre.

 

hitel visszafizetése

 

Létezik olyan hiteltermék is, ami a hitel összegét időszakonként azonos összeggel csökkenti, de ez inkább a vállalati szegmensben elterjedt.


Mit takar a hitel visszafizetés? Mi a különbség a kamat, a THM és az összes visszafizetendő között?

Többször találkoztam azzal a gondolatmenettel, hogyha 4% a kamat, akkor 10 millió forint felvett hitelre 400 ezer forint a többlet visszafizetendő összesen, futamidőtől függetlenül. Ám ez alapvetően helytelen, a bank minden hónapban megnézi az aktuális tőketartozást és az aktuális éves kamat 1/12-ed részére igényt tart kamatfizetésként a többit tőkefizetésre lehet használni. Amit ilyenkor keresnek az az összes visszafizetendő a felvett összeg arányában. Ilyen mutatószámot törvényileg nem kötelező feltüntetni a hitelajánlatokban, de a következő táblázatban kiszámolom. Látszódik, hogy ez az érték jelentősen növekszik a futamidő emelkedésével.
hitel visszafizetés
A THM annyival több a kamatnál, hogy egy törvényben meghatározott 5 éves futamidőt alapul véve megmutatja, hogy mekkora lenne az átlagos éves hiteldíj %-os formában. Ez a mutató alapvetően akkor jó tájékozódási pont, amikor paramétereiben különböző befektetési vagy hitellehetőségeket kell összehasonlítani.

Hogyan csökkenthető a hitelre összesen visszafizetendő összeg?

Alacsony kamat: Érdemes jól kiválasztani az adott célhoz elérhető hiteltermékek közül a legalacsonyabb kamatozásút. Felújításra a bankok többségénél csak szabad felhasználású hitel érhető el, de néhány banknál elérhető erre a célra kedvezőbb kamatozású lakáscélú hitel, melybe még lakástakarék is betörleszthető. Ugyanígy egy napelem telepítését célszerű kamatmentes pályázati hitelből finanszírozni, szabad felhasználású hitel, vagy személyi kölcsön helyett.

Támogatások: Legyen szó állami pályázatról, önkormányzati, munkáltatói támogatásokról, CSOK-ról, támogatott hitelről, egészségpénztári támogatásról, harmadik vagy többedik gyermek születése esetén igényelhető 1 millió forintos hiteltartozás csökkentésről, vagy a lakástakarék megtakarításokról; ezek kombinálásával jelentősen csökkenthető a hitel visszafizetés.

Rövid futamidő
: A korábbiakban már bemutatásra került,  hogy ha a hitel hamarabb kerül visszafizetésre, akkor rövidebb ideig kell fizetni a kamatterhet a bank részére és ezáltal alacsonyabb lesz az összes visszafizetendő. Természetesen bármikor lehetőség van előtörleszteni egy hitelt, ezt törvény garantálja! És jó finanszírozási forrása lehet a futamidő rövidítésének a hitelből finanszírozott ingatlan hasznosítása/bérbeadása is.


Mikor racionális hosszú futamidőt választani?

Tisztán pénzügyi szemmel nézve, megérheti hosszú futamidőt választani – ha például lakástakarékok kombinálásával – alacsonyan tudjuk tartani a THM-et és az alternatíva befektetéseken (például részvények, saját vállalkozás, vagy bármi más) magasabb hozamot lehet elérni.
Előfordul, hogy valaki például jövőbeni nyugdíját szeretné kiegészíteni, és itt nem számít a futamidő, csak az, hogy a törlesztő részlet ne haladja meg a havi bérleti díjat. Ilyenkor hosszú lesz a futamidő, de a végén lesz egy tehermentes ingatlan, melyet továbbiakban bérbe adva elérhető a nyugdíjas évek biztonsága.
Gyakran megesik, hogy a cél egy meghatározott összegű törlesztő részlet és az egyéb feltételek mentén nem lehet rövidebb futamidőt elérni. Ilyenkor is meg szoktuk találni a biztonságos és gazdaságos megoldást.
Albérlet helyett: gyakran találkozom azzal az élethelyzettel, hogy valaki belátta, hogy az albérleti díj fizetése hosszú távon nem jó befektetés. Ilyenkor is gyakran felmerül, hogy akár a jelenlegi jövedelmet és élethelyzetet látva hosszabb futamidőre is érdemes hitelt felvenni, a saját ingatlan megvásárlására.

Konklúzió

A cikk célja az volt, hogy segítsen eligazodni a bankhitelek törlesztési logikájában, és a hitelezés néhány fontos fogalmában. Illetve jól látszik, hogy vannak helyzetek, amikor racionális választás akár 1,5 szeresét is visszafizetni a felvett hitelösszegnek, de számos élethelyzetben ezt jelentősen le lehet csökkenteni.

Minap olvastam egy Porfolio cikket, amelyben OECD országok pénzügyi tudatosságát vizsgálták. Ebben az szerepelt, hogy csak az emberek 27%-a tudott egyszerű és kamatos kamatot is számolni. Ennek a cikknek az a célja, hogy neked ez már ne okozhasson gondot. És betekintést nyújt egy állami támogatással kombinált termék hozamának időbeli alakulásába.

Hogyan kell kamatos kamatot számolni?

Nézzünk egy egyszerű példát: van 1 millió forintod és két évre beteszed bankbetétbe, a piacon most nagyon magasnak számító 2,5%-os éves kamat mellett, és egy év múlva is sikerül ugyanilyen kamaton újra befektetni. Mekkora lesz a betéted összege az adóktól és illetékektől eltekintve?

kamatos kamat

Sima kamatozás esetében, a kamat nem kerül lekötésre a 2. évben, így 1 050

000 forint az eredmény. Ha az első év végén a kamatok is lekötésre kerülnek, akkor a kamatos kamat képlet alapján 625 forinttal lesz magasabb az összeg. Tisztán pénzügyi szemmel nézve természetes magyarázata az eltérésnek, hogy a kamatos kamatozásnál újra befektetjük a már kifizetet kamatokat, és nem 0%-os alternatíva hozamot feltételezünk (tehát csak áll a mi, vagy a pénzintézet számláján), más megvilágításban azonban két különböző viselkedési formaként is lehet értelmezni.

Levonható így egy fontos következtetés:**

Aki befektetéseinek hozamait újra befekteti, 30 évre (például 4%-os kamat mellett) az 50%-kal magasabb összeg felett rendelkezhet majd, mint aki időközben elkölti, feléli azt. Az elmúlt 30 évre inkább jellemző 8% mellett pedig 200%-kal több hozam, tehát háromszor akkora végső tőke érhető el.

A kamatos kamatról itt megnézhetsz egy közérthető videót is

Milyen időtávon éri meg az egyszeri extrakamatért befektetni?

Létezik azonban egy olyan kamattal összefüggő gyakori optikai csalódás, mely a fenti ismeretek nélkül többnek látszódik, mint ami, ezt pedig időszakos egyszeri kamatnak, kamatprémiumnak, bónusznak szokták nevezni, de hasonlóan működik az adott évi befizetésre járó állami támogatás is (csak ez utóbbi jellemzően kamatozik a lejáratig), amelyek az lakás előtakarékossági, nyugdíjpénztári, egészségpénztári, Start számla megtakarítások esetében elérhetőek. Ezekre igaz, hogy jellemzően jóval magasabbak az aktuális kamatoknál, de annál kisebb a hatásuk az átlagosan elérhető hozamra, minél hosszabb futamidejű termékhez vannak csatolva. Nem szidni

szeretném ezeket a konstrukciókat, én is ki szoktam ezeket használni, csak érdemes tisztában lenni a működési elvükkel és a végső eredményhatásukkal.

Példaképp nézzünk meg egy leegyszerűsített lakásszámla megtakarítást! Mivel valamennyi lakásszámla felmondható (lakáscélra, állami támogatással) 4 év után, ezért 4 éves befizetésekkel számolok, illetve lehetőség van arra is, hogy év elején egy összegben történjen meg az éves befizetés. Lássuk tehát a 4 éves, havi 20 ezer forintos (éves 240 000) megtakarítású, 30%-os állami támogatású terméket. A betéti kamat 1% és tekintsünk el a számlanyitási és számlavezetési díjtól és a kiutalási időtől.

Szerinted mekkora lesz a teljes befektetési időre jellemző átlagos kamatos kamat? 30%-os az adott évi befizetésre járó állami támogatás és 1%-os a betéti kamat. 31%? Valahol 1-30% között?

 

kamatos kamat

 

960 000 forint saját befizetésen 1 276 590 forint érhető el, ennek az 11,73%-os átlagos hozamot jelent,*** ez a szám nagyon hasonlít a hasonló kamaton kínált lakásszámla termékek EBKM értékére, némiképp magasabb annál, a kezdeti feltételezések miatt. Ez az érték még mindig sokkal magasabb, más hasonló kockázatú befektetésnél, de messze elmarad a 30%-tól.
Gondolom van aki meglepődött az eredményen, és felmerülhet a kérdés, miért nem 31%?

Nézzük meg, hogy egy LTP a futamidejének egyes éveiben milyen hozamokat produkál és talán érhetőbb lesz mi történik:

kamatos kamat

 

Az első évben még teljesen érvényesül a 30%-os állami támogatás, amire rájön a betéti kamat, a hozam így 31%. A második évben már csak az új befizetésre, tehát a teljes 554 400 forintos tőkének kevesebb, mint a felére érvényes a 31%, a többi 1%-kal kamatozik, így az átlagos kamat 14% és így tovább. A 10 évben az addig felgyűlt több, mint 3 millió forintra az átlagos hozam 3,3% mely úgy jön, ki hogy közel 3 millió forint kamatozik 1%-kal és frissen befizetett 240 ezer forintra jön a 30%. És a szereplők által kínált lakásszámlák többsége jelenleg 0,1%-os kamatot kínál, még korábban a 3% se volt ritka.

Az állami támogatás az adott lakásszámla esetében 10 évig igényelhető, nézzük meg hogyan alakul az egyszerűsített LTP hozama, ha hosszabb futamidőben gondolkodunk:

kamatos kamat

 

Az átlagos hozam a futamidő növekedésével jelentősen csökken, a 4 éves 11,73%-ról, 10 éves időhorizonton 5,66%-ra, de talán ez már nem olyan meglepő a fentiek fényében.

Konklúzió

Valamennyi megtakarítási terméknél törvényileg kötelező az EBKM értékeket megadni – ami tulajdonképpen egy kamatos kamat – mindig kérdezd meg, ha egy ajánlatot kapsz! Ha nem tudnak ilyet mondani (és hozzáértő kínálta számodra a lehetőséget), akkor olyan kockázat van a termékben, ami miatt szintén érdemes egyet hátra lépve újra átgondolni.

Mindig a megtakarítás és a befektetés céljától függ a döntés a befektetési időtávról, de ha jelen példánál maradva 1%-nál magasabb hozam mellett tudod befektetni a pénzed (például államkötvénybe), akkor pénzügyileg racionálisabb a rövidebb futamidőt választani, mert akkor maximális az elérhető hozam.

Ui.:
A borítókép egy klasszikus fraktált ábrázol, aminek az a sajátossága, hogy bármilyen nagyításban önmagát adja. Kicsit ilyen a kamatos kamat is, kamatozik a kamat, majd következő időszakban annak a kamata is, majd annak a kamata is…

* Ha a képletbe éves kamat helyett havit és az évek száma helyett a hónapok számát helyettesítünk be úgy is érvényes a képlet.
** Nézzük meg mi történik 30 éves időtávon különböző éves átlagos kamatszint esetében

kamatos kamat

***átlagos hozam helyességét az alábbi módon tudjuk ellenőrizni:240e*(1,11732)^4+ 240e*(1,11732)^3+ 240e*(1,11732)^2+ 240e*(1,11732). Számítása a BMR képlettel történt az excelben az alábbi pénzáramlásokkal (-240 e, -240 e, -240e, -240e, +1 276 590)