Tag Archive for: hitel

Úgy érzed, hogy az albérlet ára, a rezsiköltségek és a megélhetésre szánt összegek mellett egyszerűen nincs keret félretenni és emiatt totálisan esélytelennek látod azt, hogy néhány éven belül összegyűjtsd akár csak a hitelhez szükséges önerőt is? Olvass tovább, mert az állampapírtól kezdve a CSOK-on, a babaváró hitelen és jónéhány spórolásra ösztönző alkalmazáson keresztül mutatok néhány módszert, amellyel – ha hiszed, ha nem – sikerülhet a lehetetlen! Olvass tovább

Lakásvásárlás előtt állsz és a pandémiás időszak bizonytalanságai miatt szeretnéd úgy letenni a foglalót, hogy biztosan megkapd a hitelt? Sok változás volt mostanában a bankok bírálati gyakorlatában és egy esetleges második hullám esetén a bankok kockázatérzékenysége újra kiéleződhet, a megfelelő ingatlan megtalálásáig akár a hitelkamatok is emelkedhetnek, a hitelképesség feltételei is szigorodhatnak. Az alábbiakban megmutatom, hogyan biztosíthatod be a kamatokat és intézheted el a papírmunkát már a keresgélés alatt. Olvass tovább

A koronavírusjárvány a gazdasággal együtt más pályára állította a hitelezési piacot is. Habár a hiteltörlesztési moratóriummal az állam egy időre befagyasztotta a törlesztéseket, a háttérben a kockázatok csökkentése érdekében a bankok beindították a hitelezési feltételek szigorítását az elfogadható jövedelemtől kezdve a fedezeten át a kamatok növeléséig, ezen szigorítások feloldása elindult ám még nem vagyunk a folyamat végén. Nem csak a bankok bizonytalanságérzete növekedett, hanem a piac is beárazta a kockázatokat, így a kamatok – főleg az éven belüli kamatperiódusú kamatok – emelkedni kezdtek. Bár most még a moratóriummal élők nem érzik, de kamatfordulókor, várhatóan egy lényegesen magasabb kamatszinten árazódik át a hitelük, így növekedni fog a havi törlesztőjük. Az alábbiakban megmutatom, miért érdemes a következő hónapokban átgondolni egy esetleges hitelkiváltást, kamatperiódus váltást, előtörlesztést és/vagy végtörlesztést, és vázolom, hogyan néznek ki a hitelkiváltás költségei és menete.

Olvass tovább

Módosultak a babaváró hitel igénylésének feltételei, változtak a többgyermekes családok által igényelhető jelzáloghitel-elengedés szabályai, sőt ha külföldről költöznél haza, akkor a CSOK (családi otthonteremtési kedvezmény) igénybe vételének módosulásával is találkozhatsz. Mivel szívügyem, hogy a lakáshitelek, a babaváró kölcsön, a CSOK vagy más jelzáloghitelek iránt érdeklődők folyamatosan képben maradjanak a jogszabály-módosulások kapcsán, az alábbiakban összeszedtem, melyek a legfontosabb, 2020. június 13-tól életbe lépett CSOK és babaváró hitel változások. Olvass tovább

A pénzügyekhez való tudatos hozzáállás első lépcsőfoka a legalább alapszintű pénzügyi, ezen belül is hitelezési ismeretek megszerzése és azok alkalmazása a mindennapokban. Érthető, ha valaki tart a hitelfelvételtől, ha nincs teljesen tisztában, mit jelent a kamatos kamat vagy éppen a teljes hitel mutató, hogyan számolják a törlesztőrészletet vagy miért lehet fontos számára a BUBOR. Az alábbiakban nekik szeretnék segíteni, ezért néhány mondatban összeszedtem azokat a pénzügyi alapfogalmakat, amelyek nélkül szerintem lehetetlen a mai világban boldogulni. Olvass tovább

A koronavírus-járvánnyal és a párhuzamosan kibontakozó gazdasági visszaeséssel kapcsolatosan szinte azonnal felmerül a kérdés, hogyan hat mindez a bankokra és hitelezési képességükre. Ezt azért is lényeges pontosabban látni, mert ilyen helyzetben még inkább tudatosabban kell kezelni a pénzügyeket. Érdemes lehet újragondolni a meglévő hiteleket, és résen kell lenni az új hitelek felvételénél is. Így az alábbi cikk azt járta körbe, hogyan néz ki közelebbről és a 2008-as gazdasági és bankválsághoz képest a jelenlegi hitelezési piac, milyen változások indultak el és várhatóak még a bankok hitelezési gyakorlatában. Olvass tovább

A 2008-as válság óta soha nem látott mértékű gazdasági felbolydulás tapasztalható világszerte: a koronavírus-járvány miatt dinamikusan nő a munkanélküliek száma, rendkívül volatilisak a tőzsdék, befagyott a magyar lakáspiac – és egyelőre nem látni sem a világjárvány végét, sem a várható recesszió lefutását. Egy ilyen nehéz helyzetben érdemes átgondolni, milyen lehetőségek maradtak, ha valaki biztonságban szeretné tudni hosszú évek munkájával félretett megtakarítását. Ezért az alábbiakban összeszedtem, mibe érdemes befektetni válság idején. Olvass tovább

Mi legyen a hitelfelvétellel járvány idején? Mit tegyen, ha a babaváró hitel igénylésének kellős közepén tartott, mielőtt beütött a koronavírus? Mire számíthat, ha családi ház építéséhez lenne szüksége áthidaló hitelre? Mit tegyen, aki még korábban hitelt vett fel? Hogyan biztosítható a jelenlegi helyzetben a hiteltörlesztés a legzökkenőmentesebben? Az alábbi cikk azt részletezi, mi történhet a bankoknál a lakossági hitelezéssel és hiteligényléssel a koronavírus idején.

Fegyelmezettség és deus ex machina

Lezárt határok, zárva tartó éttermek, színházak, mozik, szociális izoláció. Egész Európából és már az Egyesült Államokból is riasztó hírek érkeznek a koronavírus-járvány terjedési sebességéről, Olaszországban már több mint 30.000-en betegedtek meg. A lakosság nagy része nem látott még ehhez hasonló válságot, nem ismerjük a mechanizmusát – pedig gazdasági szempontból a neheze még csak ezután jön. A lakosság fegyelmezettségétől, az egyes országok intézkedéseitől nagyban függ, hogy világszinten milyen ütemben fog végigsöpörni a járvány és milyen hatásokkal számolhatunk.

Mindenesetre a jelenleg elérhető információk szerint szeretném bemutatni, hogy mire számíthat az, aki egy ideje már hitelt törleszt, aki hitelfelvétel előtt áll, vagy aki épp a koronavírust megelőző időszakban vágott bele egy hiteligénylési folyamatba. Mielőtt belekezdenék, szeretnék azonban tisztázni, hogy ebben a bizonytalan helyzetben rendkívül dinamikusan változik a környezet, így ez az írás is gyorsan idejétmúlttá válhat. Épp a mai napon jelent meg például az a friss információ, hogy az MNB lakossági hiteltörlesztési moratóriumra szólította fel a bankokat, ez pedig jelentősen újraírhatja az alábbiakban taglaltakat. A részletek kidolgozása azonban még napokat, sőt heteket is igénybe vehet, addig is az alábbiakat érdemes megfontolni.

Mit tegyen, aki már nyakig benne van?

Ha valaki olyan élethelyzetbe került, hogy nagyobb veszteséggel járna elhalasztani a hitelfelvételi folyamatot, az az érdeke, hogy mielőbb befejeződjön a procedúra. Aki tisztában van vele, hogy fél éven belül kénytelen hitelt felvenni – például gyermeke születik, folyamatban van egy építkezés vagy családi házba költözés, annak szintén azt tudjuk tanácsolni, hogy – akárcsak egy foghúzásnál – minél előbb essen túl az igénylésen.

Ebben a helyzetben felértékelődik a fogyasztóbarát hitelek szerepe, hiszen esetükben törvényileg maximalizált átfutási időkkel számolnak, és még ha a rendkívüli helyzetre tekintettel nem is tartják be ezeket a határidőket, az ügyintézésnél az ilyen típusú kölcsönök egészen biztosan előbbre sorolódnak. A folyamatot gyorsítani is lehet azonban néhány fogással: például előzetes értékbecslés kérésével, valamint hitel előbíráltatásával. Ez utóbbi 100 százalékos jövedelemoldali vizsgálatot jelent. Jelenleg öt bank készít ilyet, közülük van olyan, amelyik 3-6 hónapig változatlanul fenntartja az igényléskor kialkudott hitelkamatot, vagyis ezzel a kamatemelkedés elkerülése is garantálható és a jövedelmet se vizsgálják már a későbbiekben. Ez az ingatlanpiaci helyzetben kiváróknak is kiváló stratégia lehet.

A hozzám hasonló pénzügyi közvetítők pedig jelentős segítséget nyújthatnak, ugyanis egyrészt optimalizálni tudják a teljes folyamatot, másrészt vannak olyan bankok, ahol a partneri ügyintézéseket a többi kérelemnél előbbre sorolják, a partnercentrumban nincs lakossági forgalom, így kevésbé várhatóak korlátozások. Ezen felül biztosítani tudom az online folyamatot: telefonos segítséggel megismerhetőek az ajánlatok, kitölthetőek a nyomtatványok, így a legtöbb esetben csupán egyetlenegyszer van szükség a pénzintézet felkeresésére. Mindenesetre érdemes már előre felmérni a hitelfelvételi folyamat adminisztrációs igényét. Például a babaváró hitelnél sok pénzintézetbe legalább kétszer kell bemenni, de van olyan bank is, amelyik még mindig nem fogad el elektronikus bankszámlakivonatot, csak a bank által hitelesítettet – ez szintén banki ügyintézéssel és sorban állással jár.

Személyes tippem, hogy érdemes nagyobb és a lakossági hitelezés mellett már régóta elkötelezett pénzintézetet választani, mert ott van a legnagyobb esélye, hogy bármilyen, akár külső, akár belső akadályoztatás ellenére megvalósul az ügylet. Ezen felül mindenkinek azt javaslom, hogy az adásvételi szerződések szokásos, 60-90 napos határidejét duplázzák meg – természetesen ennél gyorsabban is megtörténhet a tranzakció, azonban a biztonság kedvéért érdemes a jelenlegi helyzetben rászámolni.

Felvenni vagy várni? Mit tegyen, aki döntés előtt áll?

Aki még nem kezdte el a hitelfelvételi folyamatot, annak a következő szempontok mérlegelését javasoljuk:

  • a veszélyhelyzet minimalizálása azt követeli meg, hogy lassítsuk a vírus terjedését, ezért olyan korlátozások vannak érvényben, amelyeknek már most tisztán látszódó negatív gazdasági hatásai vannak. Ezért ezeknek a közeljövőben jó eséllyel ingatlanár-csökkentő hatásai lesznek.
  • Ugyanezen mechanizmus növelni fogja a nemfizető ügyfelek állományát, így a bankok vélhetően kamatot fognak emelni (hogy a korábbihoz hasonló nyereséget elérjenek), és elképzelhető, hogy szigorítanak hitelezési gyakorlatukon. Most első ízben a külföldről származó jövedelmek esetében látható példa a hiteligénylési kérelmek elutasítására.
  • Ha nemcsak a szolgáltatói szegmensben lesznek munkaerő-akadozások, hanem a termelő- és feldolgozóiparban is (ahogy ezt például az Audi vagy az Opel esetén már láthatjuk), akkor hosszabb távon viszont emelkedhetnek is az ingatlanárak, sőt, ha elhúzódna ez az állapot, akkor inflációs nyomás alá kerülne a gazdaság. Ha nagyon komoly hatásokkal járó inflációs környezet, esetleg hiperinfláció alakulna ki, és ezt előre tudnánk, akkor mégiscsak jó befektetés lehetne az ingatlan, hiszen az valószínűleg jobban tartja az értékét, miközben a hiteltörlesztő elértéktelenedhet.
  • Érdemes átgondolni azt is, hogy ha valakinek megszűnik a munkahelye vagy táppénzen, esetleg kényszerszabadságon van, akkor csökkenhet, meg is szűnhet a hitelképessége. Ez a KATA-s vállalkozói jogviszony szüneteltetése esetén is igaz. Ha pedig a társadalombiztosítási jogviszonya 30 napnál hosszabb időtartamra megszűnik, eleshet bizonyos állami támogatásoktól, például a babaváró hitel igénylésének lehetőségétől.

Ha valaki ezen szempontok mentén a halasztás mellett dönt, akkor is érdemes észben tartani, hogy nem egy-két hetes kivárásról beszélünk. A jelenlegi helyzetben és a jövőbeli kilátásokra tekintettel azt érdemes átgondolni, hogy bizonyos lépéseket lehet-e 3-4 évvel későbbre kitolni – néhány hétig halogatni a hitelfelvételt egyáltalán nem érdemes. Hacsak valaki nem hiperinflációs környezetre számít, akkor a hitelből történő befektetési célú ingatlanvásárlásnaknem most van az ideje, azt bizony évekkel is későbbre kell halasztani.

Hitelem van, mit tegyek?

Habár az MNB nemrég bejelentett lakossági hiteltörlesztési moratóriuma nagyban megváltoztathatja a helyzetet, a jelenlegi helyzetben és a jelenlegi feltételek mellett azt javaslom, hogy akinek hitele van, azt gondolja át, hogy esetleg még most módosítsa hitelszerződését.

  • Akinek éven belül átárazódó, BUBOR-hoz kötött hitele van, annak érdemes most lépnie és meghoznia azt a felelős döntést, hogy befixálja a törlesztőjét.
  • Akinek öt évre biztosítva van a hiteltörlesztő összege (tehát ötéves kamatperiódusú hitele van), de biztosan hosszabb futamidővel fogja törleszteni, számára az a tudatos megoldás, ha most hosszabb kamatperiódusra biztosítja be a hitelét – akár költségekkel járó bankváltással is. Sajnos néhány bank ugyanis nem tudja ezeket bankon belül kezelni, viszont a hitelfelvételtől számítva 3-5 éven belül meglépett bankváltás azzal járhat, hogy visszakérik a kezdetben elengedett költségeket. Ennek ellenére is a módosítás mellett érvelek, mert ha a bankok bármilyen okból elkezdenek kamatokat emelni vagy a devizakiváltásokhoz hasonlóan a bankok hirtelen összezárnak, esetleg szigorítják a hitelbírálati gyakorlatot, akkor már késő lehet.
  • Ugyancsak megfontolandó a futamidő meghosszabbítása, amely által mérsékelhető a havi törlesztőrészlet mértéke. Ugyanis a jelenlegi bizonytalan környezetben nem tudni, milyen jövedelme lesz a családnak, viszont ha minden a pozitív forgatókönyvek szerint megy, akkor elő is lehet törleszteni vagy később vissza is tudjuk rövidíteni a hitelt.
  • Ha valaki még korábban lakástakarékpénztárt nyitott és a jelenlegi helyzetben megtakarítását inkább likvid forrásokra váltaná, az LTP fizetését egy időre felfüggesztheti büntetés nélkül – csak azt fontolja meg, hogy ilyenkor elveszik a folyamatos fizetés mellett beígért állami támogatás.

Miért lassul a hitelfelvételi folyamat?

Az élet szinte minden szegmensének leállásával párhuzamosan természetesen a banki és a hitelfelvételi folyamatok is lelassulnak. A bankok nyitvatartása rövidül – habár home office-ban a pénzintézetek továbbra is viszik a háttérfolyamatokat, az ügyintézés akadozhat. Ha még több embernek kell otthon maradnia, vagy esetleg megbetegszik, akkor több bankfiók is csökkentett üzemmódban, vagy egyáltalán nem fog működni. Aki viszont hozzám hasonló pénzügyi közvetítő szolgáltatásait veszi igénybe, biztos lehet benne, hogy hitelkérelme legnagyobb eséllyel célba ér, ugyanis a bankok a közvetítői partnercentrumok folyamatait iktatják ki legutoljára. Ezek ugyanis olyan központok, ahova ügyfél nem megy, kicsi a forgalom, így kevesebb az esélye a vírus terjedését célzó korlátozásoknak is.

A bankok azon vannak, hogy hitelezzenek, így jelenlegi tudásom szerint a hitelfelvételi folyamatban a szűk keresztmetszetet inkább a külső szereplők jelenthetik, vagyis az értékbecslők, közjegyzők, ügyvédek, más olyan aktorok, akik a járvány miatt kénytelenek korlátozni tevékenységüket. Például, ha a kormányablakban nincs ügyintéző vagy lassú a folyamat, akkor lelassulhat a CSOK-hoz vagy a babaváró hitelhez szükséges társadalmi jogviszony-igazolások kiadása is.

Azt is fontos lehet észben tartani, mekkora az adott hitelfelvételi ügylet adminisztrációs igénye. Például a babaváró hitelnél sok bankba kétszer is be kell menni, számos pénzintézet pedig munkáltatói igazolást vagy éppen hitelesített elektronikus bankszámlakivonatot kérhet. Ezek mindegyike növeli az ügyintézés időigényét. Mindenesetre a jelenlegi helyzetben aktívan tárgyalnak arról a bankok, hogyan lehetne minden ügyet minimális személyes jelenléttel intézni.

Befejezésül mindenkinek, aki hasonló cipőben jár, csupán annyit mondhatok, hogy akár a fenti szempontok alapján alaposan gondolja át helyzetét és annak megfelelően, felelősen döntsön. Azzal azonban tisztában van mindenki, hogy nehéz jelenleg okosnak lenni, hiszen testközelből nem láttunk még ehhez hasonló válságot.

Ausztriában, Németországban vagy a manapság gyakran Magyarország második legnagyobb városának titulált Londonban dolgozol, de semmi pénzért nem adnád fel magyar lakcímkártyád és magyarországi befektetést tervezel? Netalántán Norvégiába, Izraelbe vagy Vietnamba vetett az élet, de a jövőre nézve gondolkozol a hazatérésen? Összeszedtük Neked, hogy a hazai bankok külföldi jövedelem esetén milyen feltételekkel adnak hitelt álmaid megvalósításához.

Hitel külföldön dolgozóknak: Milyen feltételeknek kell megfelelni?

A hazai bankpiac számos szereplője kínál külföldi jövedelemmel bíró magyar állampolgárok számára különféle hitelezési konstrukciókat – de nem mindegyik. Körképünk leginkább a nagy bankok, az OTP, UniCredit, Budapest Bank, Erste Bank, CIB és Takarékbank hitelfelvételi kritériumait tartalmazza, ezekkel a pénzintézetekkel van széles körű tapasztalatunk.

Feltételeik viszont jelentősen különbözhetnek attól függően, hogy melyik országban, mennyi ideje, milyen típusú munkavállalási formában dolgozik az igénylő, rendelkezik-e magyar lakcímkártyával, adókártyával, és meg tud-e jelenni személyesen az ügylet lebonyolításakor. Lássuk, mik a legfontosabb kritériumok.


Melyik országból származhat a jövedelem?

A piacon vizsgálódva azt látjuk, hogy rendkívül széles skálán mozog, hogy az egyes bankok melyik ország jövedelmét fogadják el hiteligényléskor. Van, aki például csak a sógorokban bízik és Ausztriára redukálja az elfogadható bevételek forrását. A legtöbben azonban az EU tagállamait, gyakran pedig az EGT tagállamait is, vagyis Svájcot, Liechtensteint, Izlandot, valamint Izraelt is elég megbízhatónak tartják. Ehhez képest viszonylag kevesen mernek egzotikus területről származó jövedelmekkel foglalkozni, szóval, ha valaki a Vietnámból származó havi fixből venne fel hitelt, beszűkülhetnek a lehetőségei.


Milyen típusú lakhatási igazolásra van szükség?

A legtöbb bank magyar lakcímkártyához köti a hitelfelvételt, azonban itt is nagy különbségeket találunk az egyes hitelintézetek között. Vannak megengedőbb bankok, amelyek nem várnak el állandó magyar lakcímet, és egyedi elbírálás esetén tartózkodási címmel is megelégednek. A legkreatívabb megoldás az, amikor a magyar lakcímkártyán feltüntetett külföldi lakcímet fogadják el – ez ugyanis egy külföldi letelepedési nyilatkozat kitöltését követően egyszerűen kérvényezhető a hatóságoktól. Más pénzintézetek viszont ennél sokkal szigorúbbak: még azt is kiköthetik, hogy mennyi ideje legyen érvényes az adott állandó lakcímkártya.


Kell-e magyar adószám (adóazonosító jel) és magyar bankszámla?

A magyar bankszámlát illetően a legtöbb bank egyetért abban, hogy a leendő adós legkésőbb a szerződés megkötésekor kell, hogy rendelkezzen magyarországi bankszámlával – ezt azonosítják általában a törlesztés elsődleges csatornájaként. A legszigorúbbak azok a pénzintézetek, amelyek elvárják, hogy egy bizonyos időintervallumban már arra a magyar bankszámlára érkezzen a hiteligénylő jövedelme, amelyet aztán törlesztőszámlának neveznek ki.

Magyar adószám tekintetében ennél jobban megoszlanak a bankok követelményei. Vannak, akik egyáltalán nem kérik az ügyfelektől, vannak, akik enélkül csak piaci hitelt ajánlanak (vagyis elesnek az államilag támogatott hitellehetőségektől) a külföldön dolgozóknak, és vannak, akik csak adókártya birtokában hajlandóak hitelt nyújtani.

Milyen jövedelmi háttér szükséges?

Talán a legösszetettebb kérdés az, hogy milyen típusú lehet a hiteligénylő munkaviszonya, jövedelme. Határozott idejű foglalkoztatás vagy vállalkozói jövedelem is átmehet a rostán? Mi van, ha egy magyar állampolgár saját burgenlandi borászatára szeretne hitelt felvenni? Milyen igazolásokat kérnek a bankok? Mi a helyzet a bankszámlakivonatokkal vagy a készpénzes jövedelemmel? Úszni fogunk a papírtengerben vagy észszerű mértékű nyomtatvány kitöltése is elegendő lehet?

Munkaviszonyt illetően határozott idejű foglalkoztatás esetén a legtöbb bank extra feltételeket szab, és vannak olyanok is, amelyek egyáltalán nem adnak hitelt külföldön dolgozóknak ilyen típusú munkaviszony fennállásakor. A legelnézőbbek azok a pénzintézetek, amelyek elfogadják a legalább hat hónapja már fennálló, egyéves periódusokra kötött, határozott idejű munkaviszonyt is, a legtöbben viszont általában kikötik, hogy a foglalkoztatásnak egy bizonyos időintervallumig, akár a hitel lejáratáig is, fenn kell állnia. Ezen felül a hitelnyújtást köthetik bizonyos bérösszeghez (például, hogy a havi jövedelem haladja meg az 1000 eurót) vagy a munkáltató munkaviszony-igazolásához és a jövőbeli foglalkoztatásról szóló szándéknyilatkozatához is.

Általánosságban elmondható, hogy a vállalkozók kevesebb feltételre számíthatnak, azonban velük is szigorúbbak a pénzintézetek, mint a határozatlan idejű munkaszerződéssel bírókkal. A bankok legtöbbször elvárják, hogy vállalkozás működtetése, egyéni vállalkozói vagy őstermelői státusz esetén a hiteligénylő legalább egy teljes lezárt adóévvel rendelkezzen.


Ha valaki euróban kapja a fizetését, igényelhet-e euróhitelt?

Jogos kérdésként merülhet fel az is, hogy ha valaki euróban kapja a fizetését, vehet-e fel euróhitelt. A rossz hírű devizahitelek árnyékában azonban nem csoda, hogy jelenleg a legtöbb bank csak forinthitelt kínál, és szűk a metszete azon bankoknak, akik deviza alapú konstrukciókkal operálnak.


Milyen iratokkal lehet igazolni a jövedelmet?

A bankok ebben az esetben (is) viszonylag szigorúan (általában hitelesített bankszámlakivonattal) ellenőrzik a jövedelem forrását, és készpénzes jövedelmet a legtöbb esetben nem fogadnak el. Változhat azonban, hogy eredeti, hitelesített vagy esetleg simán a netbankból letöltött bankszámlakivonat elegendő lehet-e a hitelfelvételkor. Emellett a hitelintézetek bekérhetnek német vagy angol nyelvű munkáltatói igazolást, sőt, néhány helyen még munkaszerződést is, ezt általában abban az esetben, ha nem tudják felvenni a kapcsolatot a munkáltatóval.


Szükséges-e személyes jelenlét az ügyintézéshez?

A külföldön dolgozók számára az egyik legtöbb gondot az okozhatja, ha személyesen is meg kell jelenniük a hitelügyintézés során. Szerencsére sok esetben már a Magyarországon dolgozó hitelfelvevőknek is csupán a szerződéskötés idejére kell fizikai valójukban tiszteletüket tenni a bankfiókban, és a hitelintézetek igyekeznek rugalmasan viszonyulni a külföldön dolgozó magyarokhoz is. A szerződéseket például sok esetben közjegyző által készített meghatalmazás birtokában az adott meghatalmazott is aláírhatja, és így az is előfordulhat, hogy egyetlen egyszer kérik majd meg a kedves ügyfelet, hogy fáradjon be személyesen pénzintézethez.


Több mint 600 ezres közösség

Nem csoda, hogy a hazai bankok szinte mindegyike kialakította feltételeit a külföldi jövedelemmel bíró magyarok számára is. A KSH 2018-as adatai szerint ugyanis újra elkezdett emelkedni a rövid ideje (legfeljebb 12 hónap) külföldön dolgozó magyarok száma. Miközben három évvel ezelőtt még csökkenésről szóltak a hírek, a hivatalos statisztikákban 2018 szeptembere és november között már újra 100 ezer feletti számot láthattunk, ami éves alapon közel 4 ezer fős növekedés.

Habár nagyon nehéz megbecsülni a külföldön élő és dolgozó magyarok tényleges létszámát, az OECD legutóbbi adatai szerint 2006 óta közel 800 ezer magyar hagyta el az országot, és továbbra is körülbelül 600 ezerre tehető a tartósan külföldön dolgozó és élő magyarok száma. A G7 elemzése szerint Európa országaiban mintegy 330 ezer magyar dolgozhat, ami a 6,3 milliós magyar munkaképes korú lakosság 5 százaléka.

És hogy ez mit jelent a jövedelmek szintjén? A KSH 2017-es tanulmánya szerint a külföldön dolgozó magyarok munkavállalói jövedelme 2015-ben több mint 1000 milliárd forintot tett ki, és a külföldről érkező munkavállalói hazautalások több mint 200 milliárd forintot. Mivel egy másik tanulmány szerint ennek összegét jelentős mértékben használják fel megtakarítási célokra vagy hosszú távú vagyonbefektetésnek tekinthető ingatlanvásárlási célra, érthető, hogy a bankok is igyekeznek alkalmazkodni a kereslethez.

Ha a 200 milliárd forinthoz te is hozzájárultál és keresed a magyarországi befektetésed helyét, keress fel bizalommal, mert egy közvetítő jelentősen megkönnyíti a bankválasztás és az ügyintézés folyamatát.

Számos államilag támogatott hitelkonstrukció lehetősége nyílt meg az elmúlt pár évben, különösképpen a fiatal családosok előtt. Ilyen például a babaváró hitel, a CSOK és a hozzá igényelhető kamattámogatott hitel is.  Ezért a mostani célom integratív módon bemutatni, hogy a gyermekvállalás idején esetlegesen alacsonyabb háztartási jövedelem mellett, vagy a támogatásokból akár második ingatlant vásárlóknak, vagy a tudatosan nagy összegű hitelt felvenni szándékozó ügyfeleimmel, hogyan szoktunk egy hitelfelvételi beszélgetést lefolytatni.

Bankfüggetlen közvetítőként célom, hogy megtaláljuk a rövidebb-hosszabb távú célokhoz leginkább illeszkedő megoldást. A folyamatot úgy kell elképzelni, hogy beszélgetünk a jövedelmi helyzetről, meglévő törlesztőkről, tartozásokról, célokról, bankolási szokásokról, arról hogy esetleg van-e kizárt bank, arról hogy mennyire sürgős, milyen önerővel rendelkezik az ügyfél, milyen kockázati preferenciája van és a beszélgetés végére leszűkül a kiinduló banki lista. Ha pedig nem szűkült le eléggé, akkor számos banknál tudok olyan kedvezményes kamatú jelzáloghitel kamatot kialkudni, amit az „utcáról besétálva” nem lehetne elérni.

babaváró hitel

Minden bank a saját egyedi sztenderdjei szerint ítéli meg az ügyfél hitelképességét és könnyen előfordulhat, hogy valaki az egyik bankban nem hitelképes a másikban pedig tárt karokkal várják. Ilyen helyzetben kiemelten nagy hozzáadott értéke van a közvetítőnek. Különösen kiélezett a bankválasztás ha valakinek nem fogadható el minden jövedelme, mert például munkahelyváltás, gyermekszületés esetében a szokásosnál alacsonyabb a havi igazolható jövedelme. Megosztja a bankokat a befektetési célú ingatlan vásárlása is, mint ahogy a nagy 60-100 millió vagy afeletti hiteletek megítélése is. De magas jövedelem és megfelelő fedezet esetén is komoly hozzáadott értéke van egy független szakértőnek, mert ilyen esetben egyedi kamatalkut lehet elérni a bankoknál.