Egy családi költségvetés megtervezésének elsősorban nem az a célja, értelme, hogy spóroljunk, hanem az, hogy biztosabban és gyorsabban tudjuk elérni azokat a célokat, amelyekhez a pénzügyi biztonság talaján vezet az út. Általában, amikor célokról beszélünk előkerül egy-egy aktuálisan megoldandó probléma (lerobbant az autó, elromlott a kazán), de mindenek előtt 5-10 éves időtávon megvalósítandó célokat érdemes kijelölni. Ilyenek szoktak lenni:

• Saját/nagyobb/korszerűbb/kertes ház vásárlása/építése
• Tanulmányok befejezése, végzettség növelése
• Álomnyaralás
• Esküvő, gyermek, család
• Korai nyugdíjazás
• Gondtalan nyugdíjas évek

A háztartás havi bevételeit és kiadásait nyomon követhetjük kockás papíron, excelben, vagy applikációkon keresztül. Ha bevásárolni mész szokd meg, hogy el kell tenni a blokkot. Hidd el enélkül nehezen menne a konyhapénz felhasználásának felgöngyölítése.

Ami fontos: (i) ne rettenjünk meg az eredményeket látva, ne feledjük a célt, hogy miért tesszük mindezt. (ii) Készítsünk költség-, és bevétel kategóriákat (ne legyen túl sok) és csoportosítsuk aszerint a tételeket.

Ez mind ahhoz kell, hogy legyenek adataink a pénzügyi helyzetünkről, amit kicsit megvizsgálva felismerhetjük, hogy abban mi a jó és mi az, ami fejlesztésre szorul. Ha ez az elborzadás/saját vállveregetés érzés nincs meg, akkor nem lehet se megvalósítható célokat kitűzni, se az azok eléréséhez vezető utat megtervezni.

Nagyon gyakran azt tapasztalom, hogy a párok hamarabb költöznek össze, házasodnak meg, vagy akár vállalnak gyermeket, minthogy közösen kezelnék pénzügyeiket. Pedig a közös célok összekötnek, ellenállóvá tesznek, és a távolabbi célok szem előtt tartása segít meghozni a napi „áldozatokat”. A meglepetések megvásárlására pedig a legegyszerűbb mód a havi privát keret meghatározása, amiből mindenki azt vesz, amit szeretne és nem kell elszámoljon vele.

A tervezés során megcélzott vágyakat 5-10 éves időtávon is elképzelhetjük. Gondoljunk csak bele, hogy havi 20 000 forint lakásszámlában gyűjtögetve 4 év alatt 1 248 000 forint lesz, havi 100 000 forint pedig 6 240 000, míg ugyanezek a havi összegek 10 éves időtávon alsó hangon 3,1 és 15,6 millió forintra fognak gyarapodni. Mit tudnál ezekből megvalósítani?

Vajon a gyerekek taníttatásának költségeiről hosszú távon is fogunk tudni gondolskodni?

Próbáljuk meg először a jelen naptári évet megtervezni. A bemelegítés után a következő 5-10 évre is készítsünk tervet. Utóbbinál a fogcsikorgatást és az álmodozást egyszerre éljük meg és ez még inkább sarkall a pontos célok kitűzésére.

Az első félév után hasonlítsuk össze a tényadatokat a tervekkel. Saját tapasztalatom, hogy – hacsak nem vagyunk nagyon következetesek – az esetleges bevétel növekedéseket villámgyorsan lekövetik a kiadások növekedései. A terveink az évek folyamán egyre pontosabbak lesznek, egyre inkább megismerjük saját szokásainkat.

Egy két fős háztartás havi nettó 150-200 ezer forintból 10-15%-nál többet csak akkor tud félretenni, ha nem kell lakhatásra költenie, a többit elviszi a rezsi, étkezés, utazás, telefon, ruházkodás, egészségügy, ajándékok és társaik. Azonban az ezt meghaladó jövedelemnek a 40-50%-át félre kell tenni és nem napi fogyasztási célokra költeni, ha hosszú távon fenntartható kiadásszerkezet a cél. Például havi 600 ezer forintos jövedelemnél a fenti elvet követve már legalább havi 250 ezer forintot hosszú távú célokra kell allokálni. Gondoljunk bele például, hogy egy gyermek születésével az adókedvezmények és a családi pótlék havonta 24-86 ezer forinttal növeli a bevételeket (attól függően hányadik gyermek), első éveiben ennek legalább a felét félre kell tenni, hogy tudjunk neki saját szobát és megfelelő oktatást biztosítani, hisz egy gyermek életkorának növekedésével emelkednek a havi kiadások.