A pénzügyi tudatosság nem egy előre gyártott szobor, amelyet elég csak a kedvenc színünkre festeni. Ez sokkal inkább olyan aprólékos, egész életen át finomított mestermű, ahol sok réteg rakódik egymásra és sok pici rész kicsiszolását igényli. Pénzügyi tervezés, racionális döntések, kamatos kamat és társai – Michelangelo Sixtus-kápolnája ehhez képest egyszeri kifestőkönyv! Megijedni mindenesetre nem kell, mutatjuk a trükköket, amelyekkel bárki elkezdheti saját mesterművének felépítését! Read more
Számos kutatás, cikk támasztja alá, hogy magasabb minőségű és hosszabb életnek néznek elébe azok az emberek, akiknek célja van az életével. Pénzügyi oldalról a hosszabb életet egy jól átgondolt pénzügyi tervvel is meg lehet támogatni. Mostani írásomban a tervezés fontosságáról és legfontosabb lépéseiről írok, hogy elhelyezzek néhány jelzőtáblát egy akár jobb minőségű, hosszabb élethez vezető úton.
Mi a cél?
Egy családi költségvetés megtervezésének elsősorban nem az a célja, értelme, hogy spóroljunk, hanem az, hogy biztosabban és gyorsabban tudjuk elérni azokat a célokat, amelyekhez a pénzügyi biztonság talaján vezet az út. Általában, amikor célokról beszélünk előkerül egy-egy aktuálisan megoldandó probléma (lerobbant az autó, elromlott a kazán), de mindenek előtt 5-10 éves időtávon megvalósítandó célokat érdemes kijelölni. Ilyenek szoktak lenni:
- Saját/nagyobb/korszerűbb/kertes ház vásárlása/építése
- Tanulmányok befejezése, végzettség növelése
- Álomnyaralás
- Esküvő, gyermek, család
- Korai nyugdíjazás
- Gondtalan nyugdíjas évek
1. Vezessük bevételeinket és kiadásainkat
A háztartás havi bevételeit és kiadásait nyomon követhetjük kockás papíron, excelben, vagy applikációkon keresztül. Ha bevásárolni mész szokd meg, hogy el kell tenni a blokkot. Hidd el enélkül nehezen menne a konyhapénz felhasználásának felgöngyölítése.
Ami fontos: (i) ne rettenjünk meg az eredményeket látva, ne feledjük a célt, hogy miért tesszük mindezt. (ii) Készítsünk költség-, és bevétel kategóriákat (ne legyen túl sok) és csoportosítsuk aszerint a tételeket.
Ez mind ahhoz kell, hogy legyenek adataink a pénzügyi helyzetünkről, amit kicsit megvizsgálva felismerhetjük, hogy abban mi a jó és mi az, ami fejlesztésre szorul. Ha ez az elborzadás/saját vállveregetés érzés nincs meg, akkor nem lehet se megvalósítható célokat kitűzni, se az azok eléréséhez vezető utat megtervezni.
2. Családi terv legyen
Nagyon gyakran azt tapasztalom, hogy a párok hamarabb költöznek össze, házasodnak meg, vagy akár vállalnak gyermeket, minthogy közösen kezelnék pénzügyeiket. Pedig a közös célok összekötnek, ellenállóvá tesznek, és a távolabbi célok szem előtt tartása segít meghozni a napi „áldozatokat”. A meglepetések megvásárlására pedig a legegyszerűbb mód a havi privát keret meghatározása, amiből mindenki azt vesz, amit szeretne és nem kell elszámoljon vele.
3. Merjünk nagyot álmodni
A tervezés során megcélzott vágyakat 5-10 éves időtávon is elképzelhetjük. Gondoljunk csak bele, hogy havi 20 000 forint lakásszámlában gyűjtögetve 4 év alatt 1 248 000 forint lesz, havi 100 000 forint pedig 6 240 000, míg ugyanezek a havi összegek 10 éves időtávon alsó hangon 3,1 és 15,6 millió forintra fognak gyarapodni. Mit tudnál ezekből megvalósítani?
Vajon a gyerekek taníttatásának költségeiről hosszú távon is fogunk tudni gondolskodni?
4. A terveket vessük össze a tényekkel
Próbáljuk meg először a jelen naptári évet megtervezni. A bemelegítés után a következő 5-10 évre is készítsünk tervet. Utóbbinál a fogcsikorgatást és az álmodozást egyszerre éljük meg és ez még inkább sarkall a pontos célok kitűzésére.
Az első félév után hasonlítsuk össze a tényadatokat a tervekkel. Saját tapasztalatom, hogy – hacsak nem vagyunk nagyon következetesek – az esetleges bevétel növekedéseket villámgyorsan lekövetik a kiadások növekedései. A terveink az évek folyamán egyre pontosabbak lesznek, egyre inkább megismerjük saját szokásainkat.
5. Tervezzük a megtakarítási arányokat
Egy két fős háztartás havi nettó 150-200 ezer forintból 10-15%-nál többet csak akkor tud félretenni, ha nem kell lakhatásra költenie, a többit elviszi a rezsi, étkezés, utazás, telefon, ruházkodás, egészségügy, ajándékok és társaik. Azonban az ezt meghaladó jövedelemnek a 40-50%-át félre kell tenni és nem napi fogyasztási célokra költeni, ha hosszú távon fenntartható kiadásszerkezet a cél. Például havi 600 ezer forintos jövedelemnél a fenti elvet követve már legalább havi 250 ezer forintot hosszú távú célokra kell allokálni. Gondoljunk bele például, hogy egy gyermek születésével az adókedvezmények és a családi pótlék havonta 24-86 ezer forinttal növeli a bevételeket (attól függően hányadik gyermek), első éveiben ennek legalább a felét félre kell tenni, hogy tudjunk neki saját szobát és megfelelő oktatást biztosítani, hisz egy gyermek életkorának növekedésével emelkednek a havi kiadások.