Ausztriában, Németországban vagy a manapság gyakran Magyarország második legnagyobb városának titulált Londonban dolgozol, de semmi pénzért nem adnád fel magyar lakcímkártyád és magyarországi befektetést tervezel? Netalántán Norvégiába, Izraelbe vagy Vietnamba vetett az élet, de a jövőre nézve gondolkozol a hazatérésen? Összeszedtük Neked, hogy a hazai bankok külföldi jövedelem esetén milyen feltételekkel adnak hitelt álmaid megvalósításához.
Hitel külföldön dolgozóknak: Milyen feltételeknek kell megfelelni?
A hazai bankpiac számos szereplője kínál külföldi jövedelemmel bíró magyar állampolgárok számára különféle hitelezési konstrukciókat – de nem mindegyik. Körképünk leginkább a nagy bankok, az OTP, UniCredit, Budapest Bank, Erste Bank, CIB és Takarékbank hitelfelvételi kritériumait tartalmazza, ezekkel a pénzintézetekkel van széles körű tapasztalatunk.
Feltételeik viszont jelentősen különbözhetnek attól függően, hogy melyik országban, mennyi ideje, milyen típusú munkavállalási formában dolgozik az igénylő, rendelkezik-e magyar lakcímkártyával, adókártyával, és meg tud-e jelenni személyesen az ügylet lebonyolításakor. Lássuk, mik a legfontosabb kritériumok.
Melyik országból származhat a jövedelem?
A piacon vizsgálódva azt látjuk, hogy rendkívül széles skálán mozog, hogy az egyes bankok melyik ország jövedelmét fogadják el hiteligényléskor. Van, aki például csak a sógorokban bízik és Ausztriára redukálja az elfogadható bevételek forrását. A legtöbben azonban az EU tagállamait, gyakran pedig az EGT tagállamait is, vagyis Svájcot, Liechtensteint, Izlandot, valamint Izraelt is elég megbízhatónak tartják. Ehhez képest viszonylag kevesen mernek egzotikus területről származó jövedelmekkel foglalkozni, szóval, ha valaki a Vietnámból származó havi fixből venne fel hitelt, beszűkülhetnek a lehetőségei.
Milyen típusú lakhatási igazolásra van szükség?
A legtöbb bank magyar lakcímkártyához köti a hitelfelvételt, azonban itt is nagy különbségeket találunk az egyes hitelintézetek között. Vannak megengedőbb bankok, amelyek nem várnak el állandó magyar lakcímet, és egyedi elbírálás esetén tartózkodási címmel is megelégednek. A legkreatívabb megoldás az, amikor a magyar lakcímkártyán feltüntetett külföldi lakcímet fogadják el – ez ugyanis egy külföldi letelepedési nyilatkozat kitöltését követően egyszerűen kérvényezhető a hatóságoktól. Más pénzintézetek viszont ennél sokkal szigorúbbak: még azt is kiköthetik, hogy mennyi ideje legyen érvényes az adott állandó lakcímkártya.
Kell-e magyar adószám (adóazonosító jel) és magyar bankszámla?
A magyar bankszámlát illetően a legtöbb bank egyetért abban, hogy a leendő adós legkésőbb a szerződés megkötésekor kell, hogy rendelkezzen magyarországi bankszámlával – ezt azonosítják általában a törlesztés elsődleges csatornájaként. A legszigorúbbak azok a pénzintézetek, amelyek elvárják, hogy egy bizonyos időintervallumban már arra a magyar bankszámlára érkezzen a hiteligénylő jövedelme, amelyet aztán törlesztőszámlának neveznek ki.
Magyar adószám tekintetében ennél jobban megoszlanak a bankok követelményei. Vannak, akik egyáltalán nem kérik az ügyfelektől, vannak, akik enélkül csak piaci hitelt ajánlanak (vagyis elesnek az államilag támogatott hitellehetőségektől) a külföldön dolgozóknak, és vannak, akik csak adókártya birtokában hajlandóak hitelt nyújtani.
Milyen jövedelmi háttér szükséges?
Talán a legösszetettebb kérdés az, hogy milyen típusú lehet a hiteligénylő munkaviszonya, jövedelme. Határozott idejű foglalkoztatás vagy vállalkozói jövedelem is átmehet a rostán? Mi van, ha egy magyar állampolgár saját burgenlandi borászatára szeretne hitelt felvenni? Milyen igazolásokat kérnek a bankok? Mi a helyzet a bankszámlakivonatokkal vagy a készpénzes jövedelemmel? Úszni fogunk a papírtengerben vagy észszerű mértékű nyomtatvány kitöltése is elegendő lehet?
Munkaviszonyt illetően határozott idejű foglalkoztatás esetén a legtöbb bank extra feltételeket szab, és vannak olyanok is, amelyek egyáltalán nem adnak hitelt külföldön dolgozóknak ilyen típusú munkaviszony fennállásakor. A legelnézőbbek azok a pénzintézetek, amelyek elfogadják a legalább hat hónapja már fennálló, egyéves periódusokra kötött, határozott idejű munkaviszonyt is, a legtöbben viszont általában kikötik, hogy a foglalkoztatásnak egy bizonyos időintervallumig, akár a hitel lejáratáig is, fenn kell állnia. Ezen felül a hitelnyújtást köthetik bizonyos bérösszeghez (például, hogy a havi jövedelem haladja meg az 1000 eurót) vagy a munkáltató munkaviszony-igazolásához és a jövőbeli foglalkoztatásról szóló szándéknyilatkozatához is.
Általánosságban elmondható, hogy a vállalkozók kevesebb feltételre számíthatnak, azonban velük is szigorúbbak a pénzintézetek, mint a határozatlan idejű munkaszerződéssel bírókkal. A bankok legtöbbször elvárják, hogy vállalkozás működtetése, egyéni vállalkozói vagy őstermelői státusz esetén a hiteligénylő legalább egy teljes lezárt adóévvel rendelkezzen.
Ha valaki euróban kapja a fizetését, igényelhet-e euróhitelt?
Jogos kérdésként merülhet fel az is, hogy ha valaki euróban kapja a fizetését, vehet-e fel euróhitelt. A rossz hírű devizahitelek árnyékában azonban nem csoda, hogy jelenleg a legtöbb bank csak forinthitelt kínál, és szűk a metszete azon bankoknak, akik deviza alapú konstrukciókkal operálnak.
Milyen iratokkal lehet igazolni a jövedelmet?
A bankok ebben az esetben (is) viszonylag szigorúan (általában hitelesített bankszámlakivonattal) ellenőrzik a jövedelem forrását, és készpénzes jövedelmet a legtöbb esetben nem fogadnak el. Változhat azonban, hogy eredeti, hitelesített vagy esetleg simán a netbankból letöltött bankszámlakivonat elegendő lehet-e a hitelfelvételkor. Emellett a hitelintézetek bekérhetnek német vagy angol nyelvű munkáltatói igazolást, sőt, néhány helyen még munkaszerződést is, ezt általában abban az esetben, ha nem tudják felvenni a kapcsolatot a munkáltatóval.
Szükséges-e személyes jelenlét az ügyintézéshez?
A külföldön dolgozók számára az egyik legtöbb gondot az okozhatja, ha személyesen is meg kell jelenniük a hitelügyintézés során. Szerencsére sok esetben már a Magyarországon dolgozó hitelfelvevőknek is csupán a szerződéskötés idejére kell fizikai valójukban tiszteletüket tenni a bankfiókban, és a hitelintézetek igyekeznek rugalmasan viszonyulni a külföldön dolgozó magyarokhoz is. A szerződéseket például sok esetben közjegyző által készített meghatalmazás birtokában az adott meghatalmazott is aláírhatja, és így az is előfordulhat, hogy egyetlen egyszer kérik majd meg a kedves ügyfelet, hogy fáradjon be személyesen pénzintézethez.
Több mint 600 ezres közösség
Nem csoda, hogy a hazai bankok szinte mindegyike kialakította feltételeit a külföldi jövedelemmel bíró magyarok számára is. A KSH 2018-as adatai szerint ugyanis újra elkezdett emelkedni a rövid ideje (legfeljebb 12 hónap) külföldön dolgozó magyarok száma. Miközben három évvel ezelőtt még csökkenésről szóltak a hírek, a hivatalos statisztikákban 2018 szeptembere és november között már újra 100 ezer feletti számot láthattunk, ami éves alapon közel 4 ezer fős növekedés.
Habár nagyon nehéz megbecsülni a külföldön élő és dolgozó magyarok tényleges létszámát, az OECD legutóbbi adatai szerint 2006 óta közel 800 ezer magyar hagyta el az országot, és továbbra is körülbelül 600 ezerre tehető a tartósan külföldön dolgozó és élő magyarok száma. A G7 elemzése szerint Európa országaiban mintegy 330 ezer magyar dolgozhat, ami a 6,3 milliós magyar munkaképes korú lakosság 5 százaléka.
És hogy ez mit jelent a jövedelmek szintjén? A KSH 2017-es tanulmánya szerint a külföldön dolgozó magyarok munkavállalói jövedelme 2015-ben több mint 1000 milliárd forintot tett ki, és a külföldről érkező munkavállalói hazautalások több mint 200 milliárd forintot. Mivel egy másik tanulmány szerint ennek összegét jelentős mértékben használják fel megtakarítási célokra vagy hosszú távú vagyonbefektetésnek tekinthető ingatlanvásárlási célra, érthető, hogy a bankok is igyekeznek alkalmazkodni a kereslethez.
Ha a 200 milliárd forinthoz te is hozzájárultál és keresed a magyarországi befektetésed helyét, keress fel bizalommal, mert egy közvetítő jelentősen megkönnyíti a bankválasztás és az ügyintézés folyamatát.