Megtakarítás

Megtakarítás

Kik a lakástakarék törvény változásának legnagyobb vesztesei?

Olvasási idő: 8 perc
Magyarországon a törvényhozás 2 nap alatt megszüntetett egy több, mint 20 éve stabilan fennálló előtakarékoskodásra ösztönző lakáspolitikai eszközt, a lakástakarékok állami támogatásának eltörlésével. A törvény szövege itt olvasható. A költségvetésből 2016-ban 61,6 milliárd forint, 2017-ben nagyságrendileg 71 milliárd jutott a lakástakarék megtakarítások állami támogatására. Ezt az összeget magyar adószámmal rendelkező állampolgárok kapták függetlenül attól, hogy határon innen vagy túl éltek. Sok szempontból lehet vitatni ezt a kiadást, például, hogy mennyire volt igazságos az elosztása, milyen típusú lakáscélra használták az emberek, milyen társadalompolitikai cél elérését szolgált, vagy miért volt 30% a támogatás mértéke, ami Európában egyedülálló mértékű. De bármelyik „hibáját” másképp is lehetett volna kezelni a rendszernek.


Melyek a legfőbb veszteségek?

1. Bizalomvesztés: Én nem ismerek más több, mint 20 éve létező törvényileg védett megtakarítási konstrukciót a piacon. A magán nyugdíjpénztári megtakarítások államosítása óta, jelentősen megcsappant az emberek bizalma a megtakarításaik kezelésével kapcsolatosan. Sajnos ez a két nap alatt lezajló törvénymódosítás, azzal, hogy nem egy lassabb ütemű kiszámítható támogatás-csökkentés (hosszú távon akár megszüntetés), vagy felhasználási cél átalakítás mellett történt, rendkívül bizalomromboló.

2. Pénzügyi kultúra, tudatosság fejlesztésének egyik alappillére szűnt meg: A lakástakarék egy hosszú idejű elköteleződési forma, mely mindenki számára elérhető módon havi rendszeres (5-20 ezer forint) megtakarításra sarkallt. Arra tanított, hogy a megfelelő hozam érdekében egy jövőbeni célért lemondjanak az emberek a jelenbeli fogyasztásuk egy részéről. Ebben az esetben a hozamot „kedvcsinálóként” az állami támogatás biztosította.
A törvényhozás vállalása szerint a támogatásra szánt összeget a CSOK-ba kívánják átcsatornázni, annak átalakításával. Ez jó hír, a kérdés már csak az, hogy hasonlóan fontos cél lesz-e majd az, hogy a jogosultak ne csak egyszeri pénzhez jussanak, hanem kiszámítható, pénzügyi edukációs ösztönzőt is kapjanak.
A jelen megtakarítási piacon kevés tudatosságot támogató eszköz maradt és azok más célt szolgálnak (egészségpénztár, önkéntes nyugdíjpénztár, NYESZ, TBSZ), mégis érdemes minél jobban kihasználni az általuk nyújtott lehetőségeket.


3. A pénzügyi szektorban egy anticiklikus, rendszerstabilitást biztosító intézményrendszer volt. Egy következő írásom tartalma lesz, hogy miként változott a lakástakarékok helyzete szabályozása és ezt hogyan használták ki, de addig is érdemes elgondolkodni azon, hogy ki hitelezett a 2008-as pénzügyi válság utolsó, legsötétebb éveiben, valamint kinek nem voltak likviditási és csődkockázati problémái? A válasz gondolom sejthető, bizony, a lakástakarék pénztárak (LTP-k) komoly anticiklikus potenciállal rendelkeznek. Mivel zárt rendszerben, a begyűjtött megtakarításokat helyezhetik ki, és a befektetési politikájuk is szabályozott, ezért jelentős rendszerstabilitási tényező a hitelező szereplők között. Deviza, és változó kamatozású hitelt sosem bocsájtottak ki, ellenben kiváltották azokat. 2013-ban az új lakáshitel kihelyezések 33%-a a Fundamenta által került kiutalásra.


4. Egyes ügyfél csoportok, akik eddig gyakran éltek a lehetőséggel

4.1. Meglévő hitelbe törlesztők, például akár az újépítésű CSOK hitelbe. Türelmi idővel fel lehet venni a 10 milliós kamattámogatott hitelt, amibe be lehet törleszteni a lakástakarék pénztári megtakarítást. Így egy 5 fős család, akár 2 milliós támogatási lehetőségtől esett el egy tollvonással 2018. október 16-án. De hasonló veszteség éri azokat az embereket is, akik bármilyen más lakáscélú hitelbe törlesztették volna a jövőben az LTP megtakarítást.

4.2. Fiatalok, egyedülállók, gyermektelenek (illetve, akiknek nem lehet gyermekük). Tekintettel a lakásárak szárnyalására, egy dolgozó, végzettséggel rendelkező, életét kezdő embernek is komoly családi összefogásra van szüksége, hogy saját lakáshoz jusson. Eddig lakásszámlákkal előre takarékoskodhattak a szülők/nagyszülők, és számos esetben a felvett hitel mellé is fizettek gyermek részére lakásszámlát, hogy segítsenek családtagjainak az albérleti díj terhétől megszabadulni.
Egy aktív nagymama is tudja támogatni unokája otthonteremtését, amivel társadalmilag is követendő példát mutat. A segítség természetesen nem vész el, csak a mértéke csökken az állami támogatás nélkül.
Ma Magyarországon - a különböző megyék átlag négyzetméter árával és átlagbérével számolva - minimum 5 év átlagfizetésnyi jövedelem kell egy 50nm-es használt lakás megvásárlásához (Borsod megye, Miskolc), ami Budapesten minimum 9 év (a budapesti átlagbérekkel számolva). Új lakás esetében ez már Budapesten 11,5 év. Ha ezt a pénzt megtakarítani kell, akkor 20%-os megtakarítási hányaddal számolva (ami sajnos a magyar lakosságra még nem jellemző) akkor ötször (!) ennyi időre lenne szükség, vagyis saját erőből egy egyedülállónak a pillanatnyi helyzetben szinte életfogytig tartó feladat lenne ingatlant vásárolni tisztán a keresetéből.
Ennek a csoportnak abban segített igazán a lakástakarék, hogy kockázatmentesen biztosított a piacinál magasabb hozamot, illetve nyújtott a kamatkockázat nélküli lakáskölcsönt. Előbbi az önerő összegyűjtésében, utóbbi magánál a vásárlásnál játszhatott szerepet.

4.3. Kis megtakarítók. Kicsit Budapest központú a sajtó és a kommunikáció, de a magyar lakosság 70-80%-a vidéken él, ahol számos esetben havi 5-10 ezer forint félretételével is becsületes önerő tudott összegyűlni egy felújításhoz vagy lakásvásárláshoz/cseréhez. Sok alacsony jövedelmű embernek - aki alapvetően hitelképtelen – ez egy inspiráló megtakarítási forma volt, hogy jelentősen növeljen életszínvonalán.
Amellett a tény mellett szintén ne menjünk el, hogy az ország lakásállománya jelentősen elöregedett, 70%-a több, mint 50 éves. Ezeket vagy felújítani, vagy újjal kellene pótolni. Az előbbihez pedig jó eszköz volt a lakástakarék, még akkor is, ha számlánként ellenőrizték a felhasznált összeget. Utóbbit pörgetheti a CSOK kibővítése, de sejthetően nem minden felújításra szoruló otthonban lakó lesz jogosult az utóbbira.


Konklúzió

Nehéz biztonságban, és kamatozásban is hasonlóan jó befektetési alternatívát találni, nagyon jó cikkek vannak a témában, én is írtam korábban egy bejegyzést a befektetési lehetőségek palettájáról. Előtakarékoskodásra ösztönző új törekvéseket nem igazán ismerek, és a befektetők bizalmát se lehet könnyen visszanyerni. Aki pedig hitelt szeretne lakáscéljai megvalósításához fordulhat bankokhoz és takarékszövetkezetekhez, csak drágábban jut hasonló biztonságú termékhez.

Jogi információ

"A jelen bejegyzésben foglaltak nem minősülnek hiteltanácsadásnak vagy ajánlatnak, azok kizárólag a blogger szakmai véleményét tükrözik, melynek célja az olvasók minél szélesebb körű, általános jellegű tájékoztatása. Amennyiben személyre szabott információkra van szüksége, vegye fel a kapcsolatot közvetlenül a blogerrel."

Minden jog fenntartva. © 2017 Egyrolakettore.HuKészítette Kruller.Hu

Keresés